Hírlevél
Bejelentkezés
2021-től a nagyvállalatoknak nem kell minden évben regisztrációs díjat fizetniük
2021. január elsejét követően a nagyvállalatoknak csak az első regisztráció időpontjában kell megfizetni a százezer forintos regisztrációs díjat.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény rendelkezései alapján a nagyvállalatok az első regisztrációval egyidejűleg százezer forint regisztrációs díjat kötelesek fizetni. A jogszabály megváltozásával azonban 2021. január elseje után már nem terheli további díjfizetési kötelezettség a regisztráló nagyvállalatokat.
A nagyvállalatoknak az eddig megszokott módon továbbra is minden év június 30-áig regisztrálniuk kell a Hivatalnál a MEKH_NVREG ÁNYK nyomtatványon, azonban a százezer forintos regisztrációs díjat ezentúl csak az első regisztráció időpontjában kell megfizetniük.
Ez azt jelenti, hogy annak a vállalkozásnak, amely 2021-et megelőzően már nagyvállalatként regisztrált a Hivatalnál, annak az idei évtől a regisztráció teljesítéséhez nem szükséges minden évben a díjat megfizetnie, mindössze a MEKH_NVREG űrlapot kell megküldenie.
A megváltozott szabályt az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22/B. § (4) bekezdése tartalmazza.
(forrás:MEKH)
Nagyvállalati energetikai audit 2019
Az energiahatékonyságról 2015. évi LVII. törvény vezette be, hogy a hazai nagyvállalatoknak négyévente energetikai auditot kell végeztetniük. Első alkalommal 2015 december 5-ig kellett az auditoknak elkészülniük, azonban a törvény többszöri módosítását követően a Magyar Energetikai és Közmű- Szabályozási Hivatala 2017. június 30-ig nem szabott ki bírságot a kötelezettséget nem teljesítő nagyvállalatokra.
Azonban a következő energetikai audit elkészítésének határideje 2019. december 5. Ez a határidő független attól, hogy az első audit végül mikor készült el. Így előfordulhat, hogy egy vállalat az első kötelezettségét csak 2017-ben teljesítette, de most ismét szükséges az energia audit elvégzése.
Kik számára kötelező 2019-ben az energetikai auditálás?
Az energetikai auditálásra nagyvállalatok kötelezettek. Az Ehat. tv. 2017. július 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében:
„Nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;"
A fentiek alapján 2017. július 1-től hatályos módosítás alapján a nagyvállalati minőséget a partnervállalkozások figyelmen kívül hagyásával és azon vállalkozások figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, amelyek természetes személyen keresztül állnak egymással kapcsolódó vállalkozási kapcsolatban.
Ez a változás azonban még nem érintette a 2015. december 5-én fennálló kötelezettség megállapítását, de 2019-ben érdemes felülvizsgálni ezek alapján a nagyvállalati státuszt.
(Az elmúlt 4 évben több alkalommal módosultak az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény nagyvállalati meghatározásra vonatkozó rendelkezései, erről részletesebben a KIK SZÁMÁRA KÖTELEZŐ AZ ENERGIA AUDIT KÉSZÍTÉSE? cikkünkben olvashatnak)
Kik mentesülhetnek az energetikai audit kötelezettség alól 2019-ben?
- Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt.
- A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia.
- Szintén mentesülnek a kötelezettség alól azok a nagyvállalatok, akik 2015. december 5-ét követően lettek nagyvállalatok. Esetükben az első audit időpontja + 4 év az irányadó.
Amennyiben Önök még nem tettek eleget a Nagyvállalati Energetikai Audit kötelezettségnek vagy az újra esedékessé válik Önöknek 2019. évben, ajánljuk figyelmébe a Menerko Kft energetikai audit szolgáltatását. Az audit általános tudnivalóit az alábbi oldalon foglaltuk össze: https://www.menerko.hu/szolgaltatasok/2012-27-eu-iranyelv-szerinti-energia-tanusitas
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
2016 év végén komoly módosításokon esett át mind az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, mind annak végrehajtási rendelet.
( A 2015. évi LVII. törvényt az energiahatékonyságról módosította a 2016. évi CXXXVIII. törvény az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról,
míg a 122/2015. (V.26) Korm. rendeletet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról módosította a 393/2016 (XII.5) Korm. rendelet az energiahatékonyságól, valamint a megújuló energaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról)
A módosítások számos területet érintettek:
- A Nemzeti Energetikusi hálózat létrejöttét
- Energetikai szakreferensek alkalmazásának előírását
- A közintézmények energiahatékonyságának fokozását
- Társasági adókedvezmény igénybevételi lehetőségét energiahatékonysági beruházások után.
A módosítások nagy része azonnal hatályba lépett a rendelet decemberi megjelenésekor, azonban néhány paragrafus hatályát 2017. július 1-jére tolták ki. Most ezeket szeretnénk átnézni:
Megjelent a telepítendő almérőkkel kapcsolatos MEKH rendelet
2020. január 16-án a Magyar Közlöny 2020. évi 8. számában megjelent a régóta várt almérési rendelet, vagyis az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet.
Kik számára kötelező az energia audit készítése
A nagyvállalatok számára 2017. június 30. volt a végső határidő az energetikai audit elkészíttetésére. Az elmúlt hónapokban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megkezdte a teljesítések ellenőrzését, így ismét felszínre került az a kérdés, hogy kiknek is kötelező az energia audit elvégeztetése. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy menet közben maga a jogszabály is változott. Így megpróbáljuk összeszedni a legfontosabb tudnivalókat.
1. A jogszabály első megjelenésekor
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat. tv.) 2015. június 7-étől december 25-éig hatályos rendelkezései értelmében:
Az Ehat. tv. alkalmazásában (1. § 26. pont) nagyvállalat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás.
A 2015. június 7-én hatályba lépett szabályozás értelmében nagyvállalatnak minősült a Kkv. tv. 3. § (4) alapján az a vállalkozás is, melyben az állam
vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga 4 / 15 alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A fenti feltételeknek megfelelő vállalkozás sem minősül azonban nagyvállalatnak abban az esetben, ha megfelel a Kkv. tv. 19. § 1. pontjában szereplő valamely feltételnek (pl. évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatoknak van 25%-ot meghaladó részesedése a vállalkozásban).
2. Az Ehat. tv. 2015. december 26-ától hatályos rendelkezései értelmében
„Nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás."
„Kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkv. tv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás."
3. Az Ehat. tv. 2017. július 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében:
„Nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;"
A fentiek alapján 2017. július 1-től hatályos módosítás alapján a nagyvállalati minőséget a partnervállalkozások figyelmen kívül hagyásával és azon vállalkozások figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, amelyek természetes személyen keresztül állnak egymással kapcsolódó vállalkozási
kapcsolatban.
(forrás: http://enhat.mekh.hu)
Almérés – a várható jogszabály előkészítése
A nagyvállalatokat érintő kötelező energetikai auditok beadási határidejének közeledtével a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) máris azon gondolkodik, mivel lehetne a következő ciklusban esedékes auditokat még pontosabbá és az Ügyfelek számára még hasznosabbá tenni.
Az egyik elgondolás, hogy a jövőben jogszabályban rögzítik az almérők kiépítésének kötelezettségét. Ezt a témát járta körben a MEKH által június 26-ra szervezett workshopja, mely a regisztrált energetikai auditorok részvételével került megszervezésre.
A workshopot megelőzően az auditorokat egy kérdőív kitöltésére kérték fel, melyben az energetikai auditok elvégzése során tapasztalt energiafogyasztási mérésekről, azok hiányosságival kapcsolatos tapasztalataikról, a mérésekkel kapcsolatos elvárásaikról kérdezték.
