Hírlevél
Bejelentkezés
Nő az atomenergia-igény
A globális atomenergia-kapacitások 2040-ig közel 60 százalékkal nőnek, vagyis a 2013 év végi 392 ezer megawatt teljesítményről 620 ezer megawattra emelkednek, de így is csak a teljes áramtermelés 12 százalékát fogja adni a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb előrejelzése szerint.
E növekedés nagy része négy országban fog koncentrálódni – Kínában, Indiában, Dél-Koreában és Oroszországban. A növekedés 45 százalékát egyedül Kína fogja képviselni, a 30 százalékát pedig a másik három ország.
Kínában jelenleg 21 nukleáris blokk üzemel közel 18 ezer megawatt beépített teljesítménnyel, de közben már 27 új blokkot építenek hozzávetőleg 30 ezer megawattal, a jövőben pedig további 60 tervezett és 120 javasolt új blokkal számolnak.
A négy említett országban a villamosenergia árát hatóságilag szabályozzák, vagy az erőmű-üzemeltetők állami tulajdonban vannak. A tanulmány azt is kiemeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok nukleáris kapacitásai is növekedni fognak 16 százalékkal, és Japán is meg fogja majd közelíteni a fukusimai atomerőmű-baleset előtti szintet.
Az Európai Unióban azonban közel 10 százalékos nukleáriskapacitás-csökkenés várható, főleg a jelenlegi német atomellenes döntés eredményeképpen. (Hozzátesszük, Németország a hivatkozott döntés előtt sem tervezték újabb blokkok építését.) A 2013. év végén üzemelő 434 atomerőművi blokkból 2040-re közel kétszázat – együtt több mint 100 milliárd dollárért – le kell majd állítani üzemidejük lejárta miatt. E blokkok többsége az Amerika Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Japánban és Oroszországban működik.
(A leszerelési pénz a paksi blokkok esetében az e célra létrehozott alapban gyűlik.) A nukleáris hulladékok kezelésével kapcsolatban külön kiemeli a Nemzetközi Energia Ügynökség, hogy minden egyes olyan ország köteles hosszú távú stratégiát kidolgozni a hulladékkezelésre, amely valaha is alkalmazott atomenergiát.
A kieső európai nukleáris kapacitások főként megújuló energiaforrásokkal kívánják pótolni, de ennek összes költsége jóval magasabb, mint az atomenergia által termelt villamos energiáé. Ezért az EU és az USA közötti energiaár-különbségek tovább növekedhetnek, ez pedig tovább ronthatja az unió ipari versenyképességét.
A kiadvány készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy egy új nukleáris blokk megépítése elég drága, de mivel hosszú távú befektetés, a beruházási költséghez viszonyítva sokkal alacsonyabb üzemeltetési és üzemanyagköltség mellett versenyképes. Így e beruházások stabilizálhatják az áram árát, és javíthatják a fizetési mérlegeket is.
Az előrejelzés szerint a világ energiaigénye a jelenleginél 37 százalékkal lesz magasabb 2040-re, ezért is nagyon sürgős változtatni az energiafelhasználás hatékonyságán. 2020-ig továbbra is Kína lesz a piaci növekedés legfőbb motorja, azután viszont India. Globálisan olyan módon fog nőni a nukleáris-, a gáz- és a megújuló alapú villamosenergia-termelés volumene, hogy 2040-re a világ energiaellátásának négy, majdnem egyenlő pillére lesz. Ezek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (atomenergia és megújuló energiaforrások), az olaj, a földgáz és a szén.
Viszont a jelenleginél is nagyobbak lesznek az energiaárak közötti különbségek, főleg az amerikai olcsó szén és palagáz miatt, és elsősorban az Európai Unió országainak ipari versenyképességének rovására.
(Forrás: vg.hu)
