Napenergia: meglepő trend bontakozott ki Magyarországon

Folyamatosan emelkedett az elmúlt években a távhőszolgáltatásban részesülő fogyasztók száma Magyarországon, miközben a távhővezeték nyomvonalhossza is nőtt. A távhőtermelés zöme továbbra is földgázzal történik, és bár még a szén felhasználása is bővül, ugyanakkor arányaiban a legnagyobb növekedést már a geotermikus és - némileg talán meglepő módon - a napenergia mutatja.

Az összes távhő-szolgáltatási díjfizető száma 2017 végén 677 681 volt, ebből a lakossági ügyfelek száma 657 860 volt - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös jelentéséből. Míg a lakossági fogyasztók száma folyamatosan emelkedett 2013 és 2017 között, addig az egyéb díjfizetők száma inkább stagnál.

Forrás: MEKH/MaTáSzSz

Az összességében emelkedő trendhez 2013 óta a hazai távhőrendszerek számának stagnálása járul, miután a rendszerek száma a 2010-es mélyponthoz képest kevesebb mint 200-ról 220 körüli szintre emelkedett. A távhőtermelésen belül a kapcsolt hőtermelés aránya fokozatosan bővült 2015 és 2017 között, míg a távhőszolgáltatók saját hőtermelésének részesedése folyamatosan csökkent. A teljes magyarországi távhővezeték nyomvonalhossza a 2014-es 1938 kilométerről 2017-re 1960 kilométerre nőtt.

A termelési technológiák megoszlása nagyjából hasonlóan alakult az elmúlt években. Ezek szerint a legnagyobb mennyiségű hőt kazánnal termelik, ezt az egyéb kapcsolt technológiák, a gázmotorok, a geotermikus energia, majd az egyéb közvetlen hőtermelő technológiák követik a sorban.

A hőtermeléshez felhasznált energiahordozók közül a legnagyobb részt, az összes energiafelhasználás közel háromnegyedét a földgáz fedezi, majd sorrendben a biomassza, a kommunális hulladék, a geotermikus energia, a szén, a kőolajszármazékok, a biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz, valamint a napenergia biztosította a hőtermelést 2017-ben. Nagyon alacsony bázisról ugyan, de a távhőtermelők által felhasznált napenergia mennyisége 2016-ban éves összevetésben 200 százalékkal bővült, de 2017-ben is közel 100 százalékkal 449 GJ-ra nőtt a felhasználás.

Ez továbbra is nagyon alacsony részarányt jelent, azonban a tendencia egyértelműen figyelemre méltó. A fűtési/melegvíz előállítási célú napenergia felhasználás ugyanis korábban inkább a háztetőkre telepített napkollektorok formájában volt jellemző, míg a nagyobb, centralizált fotovoltaikus termelő egységek villamos energia előállítását szolgálják.

Forrás: MEKH/MaTáSzSz

A szolgáltatott hő mennyisége az elmúlt három évben összességében közel 10 százalékkal 33 millió GJ közelébe emelkedett, ugyanakkor a hálózati veszteség aránya továbbra is viszonylag magas, több mint 10 százalék.

(Forrás: portfolio.hu)