Menerko - Optimális energiamenedzsment

Gyakran felmerülő kérdések az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel kapcsolatban

1. Kik tartoznak az EKR kötelezetti körébe?

villamos energia kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek;

földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek;

közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetek.

2. Milyen határidővel kell bejelenteni az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését?

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat az EKR adatgyűjtő rendszer útján legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig jelentheti be a Hivatal részére a 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben megállapított módon és adattartalommal. Első alkalommal a 2021-re vonatkozó jelentés megküldésének határideje: 2022. március 31.

3. Milyen módon lehetséges az elért megtakarítás több évre történő beszámítása, ill. átvitele egyik évről a másikra?

Az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti része a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolható elért megtakarításként, de csökkentett értékkel. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan 50%-os, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan 25%-os mértékben vehető figyelembe a megtakarítás (kivéve a 2021. és 2022. évekre vonatkozó teljesítéseket, amelyeknél a tárgyévet követő évekből visszamenőleges beszámításra nincs lehetőség, a csökkentések figyelembevételével sem).
A kötelezettséget előre is lehet teljesíteni, előnyös feltételekkel. Az adott évben teljesített többlet energiamegtakarítást a következő évre vonatkozóan 1,5-szeres szorzóval lehet elszámolni (amennyiben a megtakarítás hitelesített időtartama legalább 3 év).
Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét a következő két év egyikében fogja teljesíteni (figyelembe véve az említett vonatkozó csökkentést), vagy pedig dönthet úgy, hogy megtakarítási kötelezettségét – részben vagy egészben – kiváltja energiahatékonysági járulék megfizetésével. Ennek mértéke minden nem teljesített 1 GJ/év után 50 000 Ft. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni.

4. Milyen energiamegtakarítás számolható el a kötelezettségi rendszerben?

Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni a végső felhasználók körében, vagyis intézkedés vagy beruházás eredményeként, az energia hatékonyabb felhasználása révén a végsőenergia-igényt kell csökkenteni a végső felhasználók körében. A végsőenergiafogyasztás fogalmába nem tartozik bele az energiaátalakítási és energetikai ágazat számára szolgáltatott energia (Ehat. tv. 1. § 32. pont).

5. Mit jelent, hogy a kötelezett vagy a beruházást megvalósító hozzájárulásának addicionálisnak kell lennie?

A Hivatal a kötelezett vagy a beruházást megvalósító részéről elvárt hozzájárulás tekintetében az addicionális hozzájárulási kritériumot akként értelmezi, hogy olyan közreműködést kell kifejteniük, amely nélkül a beruházás nem valósult volna meg. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.
A Hivatal az Ehat. tv. 15/A. § (5) bekezdése alapján vizsgálni fogja a „beruházást vagy az intézkedést megvalósító személy" meglétét, aki részéről elvárt az addicionális hozzájárulás kifejtése. E személy lehet a kötelezett, a kivitelező, az energetikai tanácsadó, bármely energiahatékonysági szolgáltató, egyéb harmadik személy, de nem lehet maga a beruházó végső felhasználó. A beruházó végső felhasználó beruházás megvalósításáról hozott döntésének más, megnevezett személy hozzájárulására kell kialakulnia.

Az addicionális hozzájárulás egyedi esetekben való elfogadhatósága érdekében a Hivatal javasolja az alábbi elvek követését: a hozzájárulás legyen előzetes és meghatározott személytől származzon, de ne magától aberuházó végső felhasználótól, kivéve, ha a kötelezett a beruházó végső felhasználó és saját eszközein hajt végre intézkedés.

6. Mely tevékenység minősülhet addicionális hozzájárulásnak?

Bármely tevékenység, tevékenységek és szolgáltatások összessége elfogadható, amely alkalmas arra, hogya beruházó végső felhasználó elhatározását olyan irányba alakítsa, hogy a beruházás megvalósítása mellett döntsön, pl. helyszíni szemlén alapuló energetikai tanácsadás, energetikai tanúsítvány vagy részletes terv szolgáltatása, az elérhető megtakarítás kiszámítása, a költségek megtérülésének kiszámítása, állami támogatási programok ismertetése, pályázati feltételeknek való megfelelés vizsgálata, pályázatírási segítség nyújtása, pályázatíró biztosítása, a beruházás megkezdése előtt egyeztetés a megtakarítás későbbi megvásárlásáról, vételi ajánlat adása, megegyezés a későbbi adásvétel lényeges feltételeiben vagy más
közvetlen részvétel, illetve közreműködés.

További hozzájárulások például:
- pénzügyi támogatás,
- célzott, konkrét energiahatékonysági intézkedés(ek)re vonatkozó energetikai tanácsadás,
- a fellépés megtervezéséhez vagy végrehajtásához nyújtott technikai támogatás

7. Melyek az addicionális hozzájárulás igazolásának lehetséges formái?

Az addicionális hozzájárulás megléte a beruházó végső felhasználó részéről igazolható nyilatkozattal, vagy a beruházó végső felhasználó és a hozzájárulást kifejtő közötti írásbeli megállapodással, kivitelezési, tanácsadási, egyéb szerződéssel, amely – többek között – részletezi az addicionális hozzájárulást kifejtő – előző pont szerinti – tevékenységét.

A fenti tartalmú nyilatkozatok, írásbeli megállapodások, szerződések bemutatása feltétlenül szükséges a hitelesítő szervezet számára, hogy az addicionális hozzájárulás meglétéről meg tudjon győződni, és feltétlenül szükségesek a Hivatal számára az esetleges hatósági ellenőrzés során. Ezért az Ehat tv. 15/A. § (1) bekezdése szerint a kötelezett félnek a saját maga által megvalósított, vagy számára átruházott intézkedéssel kapcsolatos teljes dokumentációt a kötelezettségi időszak végéig, de legalább az intézkedés vagy beruházás megvalósulásától számított 5 évig meg kell őriznie.

8. Mit kell érteni az addicionális hozzájárulás szükségességén, ha a beruházáshoz alternatív szakpolitikai intézkedéseket is igénybe vesznek?

Az Ehat. tv. 15. § (3) bekezdése alapján, ha a beruházáshoz valamely alternatív szakpolitikai intézkedést, pl. TAO kedvezményt, vagy egyéb vissza nem térítendő támogatást is igénybe vesznek, akkor a kifejtett addicionális hozzájárulásnak az érintett alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételére is ki kell terjednie. Ez akként igazolható, hogy a beruházó végső felhasználó nyilatkozatában vagy a beruházó végső felhasználó és a hozzájárulást kifejtő közötti írásbeli megállapodásban, kivitelezési, tanácsadási, egyéb szerződésben feltüntetésre kerül, hogy az érintett támogatások bemutatásra kerültek, a hozzájárulást kifejtő segítséget nyújtott a pályázásban, a támogatás igénybevételében, stb.

9.Lehet-e utólagos az addicionális hozzájárulás?

Az addicionális hozzájárulás nem lehet utólagos, mindenképpen előzetesnek kell lennie, azonban nem kizárólag a kötelezett fejtheti ki. Abban az esetben, amikor a kötelezett harmadik féltől vásárol meg egy elkészült beruházással elért megtakarítást, az addicionális hozzájárulást más személy fejti ki.

10. Elszámolható-e a szén, fa, biomassza, egyéb tüzelőanyagok felhasználása által elért végsőenergia-megtakarítás?

Igen, elszámolható, amennyiben ténylegesen végsőenergiában kimutatható megtakarításról van szó. A kiinduló állapot és az intézkedést követő állapot közötti energiamegtakarítást ezeknél az eseteknél is ki kell mutatni és igazolni kell. Figyelembe kell venni az Ehat. vhr. 7. mellékletében megállapított egyéb kritériumokat, pl. addicionalitás elve, jogszabályokban vagy uniós jogi aktusokban meghatározott követelményszinteket meghaladó megtakarítás.

11. Milyen megújuló energiát felhasználó technológiák számolhatók el az EKR keretében?

Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során van lehetőség a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítésének vagy épületekre való felszerelésének figyelembe vételére, feltéve, hogy ellenőrizhető, mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. Erre a bizottsági ajánlás X. függeléke ad pontos, számítási példákkal alátámasztott útmutatást, továbbá a sztenderd elszámolásra az EKR-katalógus tartalmaz ismertetést. A fotovoltaikus villamosenergia termelés nem számolható el energiamegtakarításként, mivel az energia fogyasztás nem csökken, csak más forrásból származó energiából kerül kielégítésre, ami nem eredményez hatékonyságnövelésből származó végsőenergia-megtakarítást.

12. Értékesíthet-e megtakarítást egy kötelezett fél más kötelezett részére?

Nincs akadálya, mivel az elért megtakarítás a hitelesítést követően vagyoni értékű joggá alakul és korlátozottan forgalomképes vagyonelemként értékesíthető. Ez a korlátozás csupán annyit jelent, hogy a vagyonelem szerzője kizárólag kötelezett lehet, az értékesítő viszont lehet kötelezett és harmadik személy is. A szervezett másodlagos piac tekintetében ezeket a szabályokat – amennyiben szükség lesz rá – kormányrendelet tovább fogja részletezni, de a megtakarítások mobilitását az Ehat. tv. már a mostani rendelkezéseivel is lehetővé teszi. Az Ehat. tv. a kötelezettek közös teljesítésére is lehetőséget biztosít.

13. Van-e arra lehetőség, hogy a 2021-ben elkezdett, de 2022-ben befejeződött beruházásokat 2021- re 100%-ban el lehessen számolni?

Csak a 2021-ben már befejezett intézkedések figyelembe vételére van lehetőség. A járulékfizetés alternatíva lehet azoknak, akik az első években nem tudtak projekteket lezárni, elért eredményeket felmutatni. 2021. évre vonatkozóan a 2020. január 16. után megkezdett, 2021. évben befejezett intézkedésekből származó végsőenergia-megtakarítás számolható el.

14. Hogyan befolyásolja egy intézkedés kezdő időpontja, befejezése, hitelesítése, az auditnak a Hivatal felé történő bejelentése azt, hogy mely évre lehet elszámolni megtakarításként?

Az Ehat. tv. 15. § (5) bekezdése értelmében egy elszámolható beruházás kezdő időpontja legkorábban 2020. január 16. lehet azzal, hogy a befejezésére 2021. évben kerül sor. Ennek oka az, hogy ezen a napon jelent meg a Nemzeti Energia- és Klímaterv, amely rögzítette, hogy Magyarország bevezeti az EKR rendszert, innentől kezdve értelmezhető az addicionalitás az elért megtakarítások terén. Egyéb kötöttség nincs, de a kötelezettség teljesítésére elszámolni csak megvalósult és készre jelentett beruházásokból eredő, mérhető vagy számítható, hitelesített megtakarításokat lehet.

15. Visszavonható-e a Hivatalhoz bejelentett energiamegtakarítás?

A Hivatalhoz a 2021. és 2022. évi energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére bejelentett energiamegtakarításokat a Hivatal a következő év március 31-én lezárja, de a lezárásig bármikor módosítható, cserélhető, visszavonható. A bejelentett energiamegtakarítás visszavonására ezt követően nincs lehetőség. A többlet energiamegtakarítás 150%-os mértékben a következő évi kötelezettség teljesítéseként kerül elszámolásra.

16. Hogyan működik a visszamenőleges elszámolás?

Az Ehat. tv. először 2024-ben, a 2023. évi kötelezettség vonatkozásában ad lehetőséget arra, hogy a kötelezett visszamenőlegesen számoljon el megtakarítást, ha a 2023. évre nézve a kötelezetti teljesítés nem történt meg (és a kötelezett a későbbi teljesítésről a kötelezettség évét követő év március 31-ig nyilatkozott), de a 2024. évi kötelezettség teljesítése teljes egészében megtörtént. Ebben az esetben a tárgyévet megelőző (t-1.) évre 50%-os diszkontálással történik az elszámolás, 2025-ben a 2023. évi kötelezettség teljesítése a 12 tárgyévet megelőző második (t-2.) évre 75%-os diszkontálással számolható el, de ebben az esetben is csak akkor, ha a 2025. évi kötelezettség teljesítése teljes egészében megtörtént. Ennek oka a halmozott tagállami kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódik - ösztönzés a minél korábbi, minél hosszabb élettartamú beruházások megvalósítására.

17. Elszámolható-e megtakarítás napelem telepítésére?

A bizottsági ajánlás X. függelékének 1.4. pontja alapján fotovoltaikus berendezés felszerelése esetén nem számolható el megtakarítás, mivel az energia forrásának a megváltozása önmagában nem eredményez energiamegtakarítást. Az energiaköltségek csökkenésének oka nem a végfelhasználó energiafogyasztásának a tényleges csökkenése, hanem a villamos energia önálló termelése. A villamos energia forrásának a megváltozása nem csökkenti a végfelhasználó energiaigényét, ennél fogva az a villamosenergia-mennyiség, amellyel csökken a végfelhasználó hálózatból történő energiafogyasztása, nem számolható el az EKR keretében.

18. Elszámolható-e megtakarítás elektromos autóra történő cserére?

Igen, a számítási módszert a katalógus is tartalmazza, összhangban a bizottsági ajánlással.

19. Milyen időszakra kell feltüntetni a megtakarítás mennyiségét az első évben – valós időszakra kell figyelembe venni vagy teljes évre?

Az elszámolható energiamegtakarítás a beruházásnak a megvalósulása és várható élettartama, de legfeljebb 2030. december 31. közötti élettartamára kiszámolt, avulással csökkentett energiamegtakarítás egy évre eső átlaga. A Hivatal elszámolható megtakarításként teljes évi megtakarítást vesz figyelembe, függetlenül a beruházás vagy intézkedés megvalósulásának éven belüli dátumától, azonban a teljes évi megtakarítás kiszámolásakor figyelemmel kell lenni az Ehat. vhr. 7. melléklet 2.10. pontjára, vagyis az élettartam és avulás számításba vételével kell a 2021. és 2030. közötti évekre eső megtakarítást összeadni és az átlagát (mint éves megtakarítást) megállapítani.

20. Hogyan történik a szakreferensi szolgáltatás keretében javasolt projektek elszámolása?

A szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek olyan beruházása esetén, amelynek megvalósulásához a szakreferens fejtette ki az addicionális hozzájárulást, a keletkezett megtakarítás 100%- 13 ban elszámolható az EKR-ben. Ha a beruházáshoz vissza nem térítendő állami támogatás vagy adókedvezmény is igénybevételre került, akkor az elért megtakarításnak a támogatás vagy adókedvezmény arányán felüli része számolható el 100%-ban az EKR-ben. Fontos azonban kiemelni, hogy az EKR-ben elszámolható energiamegtakarítás, mint vagyoni értékű jog a beruházó végső felhasználót illeti, nem a szakreferenst, tehát a szakreferens hozzájárulásával megvalósult projekt EKR keretében való elszámolása vagy a megtakarítás értékesítése a szakreferens részéről nem lehet automatikus, ahhoz mindenképpen szükséges a beruházó végső felhasználóval való megállapodás.

21. Mekkora bírság szabható ki az energiamegtakarítási kötelezettség nem-teljesítése esetén?

Amennyiben a kötelezett fél nem tesz eleget az energiamegtakarítás mértékét megállapító határozatban foglalt energiamegtakarítási kötelezettségének, illetve nem nyilatkozik arról, hogy a kötelezettségét energiahatékonysági járulék megfizetésével kívánja teljesíteni, a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A kötelezett fél a bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.

(Forrás:enhat.mekh.hu)

• Következő >