Menerko - Optimális energiamenedzsment

Gyakran felmerülő kérdések a kötelező energia audittal kapcsolatban

Ügyfeleink megkereséséből egyértelműen érződik, hogy a nagyvállalatok egyre komolyabban veszik a december 5-i határidőre benyújtandó energia auditot. Azonban a téma összetettsége miatt sok kérdés merül fel bennük, melyekre nem mindig találják meg azonnal a választ a jogszabályokat böngészve.

A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal segítségével igyekszünk néhány kérdést megválaszolni.

1. Ki kötelezett energia auditra?

Energetikai auditálásra a nagyvállalatok kötelezettek. Nagyvállalat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról  szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro., kis-, középvállalkozásnak (KKV) nem minősülő vállalkozás. A nagyvállalati minőség megállapítása során figyelembe kell venni a partner- vagy kapcsolódó vállalkozásokat ugyanezen törvény 5. paragrafus (5)-(9) bekezdéseiben foglaltak szerint.

Az Ehat. tv. 2017. július 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében:
„Nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;"
A fentiek alapján 2017. július 1-től hatályos módosítás alapján a nagyvállalati minőséget a partnervállalkozások figyelmen kívül hagyásával és azon vállalkozások figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, amelyek természetes személyen keresztül állnak egymással kapcsolódó vállalkozási kapcsolatban.

2. Bizonyos esetekben a 25%-ot meghaladó önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő vállalkozások is kötelesek energia audit elvégeztetésére.

Ennek jogalapját a  kkv törvény (3) paragrafusa adja, amely kimondja, nagyvállalatnak minősül az a vállalkozás is, melyben az állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A fenti feltételeknek megfelelő vállalkozás sem minősül azonban nagyvállalatnak abban az esetben, ha megfelel a kkv törvény 19. paragrafus 1. pontjában  szereplő valamely feltételnek (pl. évi 10 millió EUR-t, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel, és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok)

3. Milyen kötelezettségei vannak a nagyvállalatnak a Hivatallal szemben?

A Hivatal első lépésben levélben tájékoztat minden, a Hivatal által beazonosított energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalatot arról, hogy a törvény alapján energetikai auditot kell végeznie 2015. december 5-ig.

A határidő lejárta után a Hivatal nyilatkozattételre szólítja fel a nagyvállalatokat, hogy rendelkeznek-e energetikai audittal, vagy ISO 5001 Energiairányítási rendszerrel.

Amennyiben a nagyvállalat egyikkel sem rendelkezik, a Hivatal felszólítja, hogy 90 napon belül végeztesse el az energia auditot.

A Hivatal a teljesítés elmaradása miatt 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot.

4. Ki mentesülhet az energia auditálási kötelezettség alól?

Az a nagyvállalat,  amely rendelkezik tanúsított ISO 50001 energiagazdálkodási rendszerrel a cég egészére vonatkozóan.

A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t.

Nem kell külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed.

5. Mit jelent az 5%-os felmentési küszöb?

A felmentési küszöb csak azon kapcsolódó vagy partnervállalatok esetében értelmezhető, melyek önállóan, egyéb szempontokat tekintve nem minősülnek nagyvállalatnak. A felmentési küszöb szempontjából érintett kapcsolt és partnervállalatok akkor jogosultak a felmentésre az energia auditálási kötelezettség alól, ha a cégcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatához képest saját végsőenergia-fogyasztása nem haladja meg az 5%-os arányt. Tehát nem a cégcsoport egészének végső energiafelhasználásához, hanem a cégcsoporton belül a legnagyobb végsőenergia-fogyasztású vállalat energiafelhasználásához kell viszonyítani a saját végsőenergia-fogyasztását. Az érintett kapcsolódó vagy partnervállalkozásoknak és a cégcsoport legnagyobb energiafelhasználású vállalatának nyilatkozatot kell küldenie arra vonatkozóan, hogy fennállnak-e az 5%-os felmentési küszöb feltételei.

Kiemelendő, hogy az 5%-os felmentési küszöbre vonatkozó törvényi rendelkezések 2017. július 1-jétől nem hatályosak, ennek értelmében az ezt követően felmerülő energetikai auditálási kötelezettségnél már nem vehetők igénybe.

6. Korábbi energia audit beszámítható-e?

A kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a nagyvállalat 2012. december 4.-2015.december 5. közötti időszakban az energiahatékonyságról szóló törvényben  és a vonatkozó rendeletben szereplő, az energetikai auditokra vonatkozó követelményeknek megfelelő, de a névjegyzékben nem szereplő személlyel végeztette el az auditot.

7. Hogyan értendő az évi 1,5 %-os megtakarítási kötelezettség?

Az évi 1,5%-os energiamegtakarítást országos szinten kell érteni. A kötelezettség teljesítése a Kormányt terheli, nem a nagyvállalatokat. A Kormány a teljesítést különböző szakpolitikai intézkedések végrehajtása által fogja elérni.

8. Mi a különbség az energetikai auditálás és az energetikai tanúsítás között? 

A tanúsítás egy létesítmény adottságait értékelve alkalmas arra, hogy energetikai szempontból minősítsen, illetve fejlesztési irányokat határozzon meg. A tanúsítás így az energiafogyasztás műszaki adottságokból adódó, elméletileg elképzelhető szintjét határozza meg.

Az energia audit alapja a tényleges energiafogyasztás leképezése, az elkerülhető energiaveszteségek okainak audit szemlélettel történő feltárása.

9. Mit jelent az energia audit teljessége?

Az energia audit olyan komplex vizsgálat, amely az épületek, folyamatok, és logisztikai rendszerek veszteségeit tárja fel és kínál megoldást a rendszerek energiafogyasztásának csökkentésére.

Az  energia auditnak a vizsgált rendszer energiafogyasztásával, a terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek, vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is. Az auditnak tehát teljeskörűen kell foglalkoznia a tulajdonolt, vagy a technológiai tevékenység végzéséhez használt épületekkel, a tevékenység technológiai folyamataival és a szállítás, közlekedés lehetőségeivel. Épület karbantartási, fenntartási jellegű szolgáltatói tevékenység végzése esetében az energia audit teljessége a szolgáltatásfolyamatának és a kapcsolodó szállítási folyamatok vizsgálatát jelenti, tekintve, hogy a karbantartott épület a szolgáltatásnak csak a tárgya. Itt az auditálási kötelezettség az épület tulajdonosát terheli abban az esetben, ha nagyvállalatnak minősül.

10. A bérlő vagy a tulajdonos kötelezett-e az energia auditálásra?

Amennyiben egy nagyvállalat egy épületet arányában csak kis mértékben és bérlőként használ, akkor az épületre vonatkozó energiaaudit nem követelmény. Ha a bérbevevő az épületnek a jelentős részét (az alapterületének több mint 50%-át) használja, vagy az épület energiafogyasztásának jelentős részét fogyasztja (több mint 50%-ot) köteles az egész épületre, mint egységes rendszerre vonatkozóan az energetikai auditálást elvégeztetni és az intézkedések hatásainak arányos részét bemutatni. A teljes épületre vonatkozó energetikai auditálás elvégzése alól a tulajdonos nagyvállalat ebben az esetben sem mentesül, így ekkor célszerű az energetikai auditálást közös megállapodás alapján elvégeztetni.

11.Szükséges-e energetikai auditálást végeztetnie a vállalkozásnak abban az esetben, ha a bérlemény alapterülete nem haladja meg a teljes épület alapterületének 50%-át?

Igen, hiszen a mentesség csak az épületre vonatkozik. A jogszabályok értelmében az energetikai auditnak ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is. A fentiek értelmében a vállalkozásnak tehát el kell végeztetnie az energetikai auditálást az épület kivételével az egyéb folyamatokra és berendezésekre (pl. irodában használt berendezések, tevékenységéhez használt gépjárművek)

12. Hogyan kell meghatároznia következő energetikai audit időpontját meghatározni?

A jogszabály szerint a nagyvállalatok négyévente kötelesek energetikai auditot elvégeztetni.
A négyéves időszak számításának kezdő időpontja a korábbi energetikai audit elkészítésének napja, azzal a kitétellel, hogy annak a nagyvállalatnak, amely 2015. december 5-én energetikai auditálásra volt kötelezett és 2015. december 26. napját követően nem mentesül az auditálási kötelezettség alól, következő alkalommal - az első kötelező energetikai audit elkészítésének időpontjától függetlenül - 2019. december 5-ig kell energetikai auditálást elvégeztetnie.

13. Mikor válik kötelezetté az új nagyvállalat az energetikai audit elvégeztetésére?

A létrejövő nagyvállalat vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energetikai auditálás határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges megtörténtétől.

• < Előző
• Következő >