Menerko - Optimális energiamenedzsment

2020. január 16-án a Magyar Közlöny 2020. évi 8. számában megjelent a régóta várt almérési rendelet. Azonban a rendelet értelmezésével kapcsolatban számos kérdés merült fel Ügyfeleinkben, amelyeket összeszedve, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal segítségével igyekszünk megválaszolni.

Időközben a szakmai visszajelzések alapján elkészült a Rendelet felülvizsgálata. A módosított szabályok 2020. július 1-én léptek hatályba.

1. Kiknek kötelező almérőket felszerelni?

Almérőket a szakreferens alkalmazására köteles gazdálkodó szervezeteknek kell felszerelni, amennyiben rendelkeznek olyan berendezésekkel vagy berendezéscsoportokkal, amelyek teljesítménye meghaladja a rendeletben előírt szinteket, vagy amelyek társasági adó kedvezményt vesznek igénybe energiahatékonysági beruházáshoz vagy felújításhoz.

2. A rendelet mely energiahordozók fogyasztásának almérését írja elő?

A rendelet jelenleg csak a villamosenergia-fogyasztáshoz kapcsolódóan ír elő almérő telepítési kötelezettséget.

3. Megfeleltethető az elszámolási mérő (szolgáltatói) almérőnek, ha megfelel a rendeletben előírt elvárásoknak?

A rendelet 4/A. § alapján, ha az elszámolási mérő megfelel a rendeletben foglalt műszaki paramétereknek, valamint a kötelezett gazdálkodó szervezet az elszámolási mérőn mért
adatokat közvetlenül megkapja és nyilvántartja, vagy legalább havi rendszerességgel a szolgáltatótól átveszi és nyilvántartja, akkor nem szükséges az elszámolási mérővel azonos ponton további almérőt felszerelni. 

4. Az almérőknek hitelesített mérőknek kell lenniük?

A rendelet nem fogalmaz meg követelményt az almérőként alkalmazott fogyasztásmérők kötelező hitelesítésére vonatkozóan, csak az alkalmazott almérő mérési pontossága került előírásra.

5. Az almérő által mért adatok tárolása kiváltható-e az almérőből kiolvasott adatok tárolásával?

A rendelet előírásai alapján vagy az almérőnek kell alkalmasnak lennie az adattárolásra, vagy a mért adatokat továbbítania kell egy adatgyűjtő rendszerbe.

6. Olyan berendezések esetén, amelyek rögzítik saját villamos energia felhasználásukat, teljesíthető-e az almérőre vonatkozó telepítési kötelezettség a berendezésből származó mérési adatok elérhetővé tételével?

A rendelet 2. § (1) bekezdése nem tartalmaz megkötést arra vonatkozóan, hogy az almérőnek a mért berendezésektől elkülönült, vagy azzal – akár gyári kialakításából fakadóan – egybeépített berendezésnek kell-e lennie.

7. A rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont hogyan határozható meg? (Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezet villamosenergia-felhasználásának figyelemmel kísérése érdekében köteles almérőt felszerelni, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott almérővel mért fogyasztású önálló villamos berendezések, hőtermelő és klímaberendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület) esetében a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 200 kW-ot.)

A rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont azt a külön áramköri védelemmel biztosított pontot jelenti, amelyet követően az ellátandó fogyasztó berendezés(ek) beépített legnagyobb egyidejű villamos teljesítményigénye meghaladja a MEKH rendeletben meghatározott értékeket.

8. A MEKH rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigényt hogyan kell meghatározni?

A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény a betáplálási pontot követően beépített fogyasztói berendezések számbavételével határozható meg. A betáplálási pontot követően beépített fogyasztói berendezések általában nem állandó terheléssel időszakosan üzemelnek, ezért üzemidejük alatt a felvett teljesítmény változhat. A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény az azonos időben bekapcsolt fogyasztói berendezések legnagyobb együttes felvett teljesítményét jelenti.

9. A rendelet 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban meghatározott beépített teljesítmény értékek megítélésekor a normál üzemi teljesítményt kell figyelembe venni?

A rendeletben meghatározott beépített teljesítmény értékek megítélése során az érintett berendezések névleges teljesítményének vizsgálata szükséges.

10. A rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény azt jeleni, hogy 200kW-ot meghaladó normál üzemi teljesítmény esetén szükséges az almérő beépítése?

A rendelet 3.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a berendezések legnagyobb egyidejű teljesítményének vizsgálata szükséges. Amennyiben az egyidejű teljesítmény valamely okból – így például dokumentáció hiányában – nem állapítható meg, a betáplálási pont túláram védelme által biztosított teljesítmény vizsgálata alapján dönthető el az almérő telepítési kötelezettség.

11. Szükséges almérőt telepíteni arra a betáplálási pontra, amelyen keresztül 200 kW (2022. január 1. napját követően 100kW) feletti beépített teljesítményű energiatermelő (napelemes) rendszer csatlakozik a villamosenergia elosztó hálózathoz?

A rendelet 2. § és 3. §-a szerint almérővel csak villamosenergia-felhasználást szükséges mérni, a termelést nem.

12. Köteles az irodaház tulajdonosának üzemeltetésében álló 150 kW-os folyadékhűtő villamosenergia-felhasználását almérővel mérni az ingatlan jelentős – egyébként szakreferens alkalmazására kötelezett – bérlője? Ha igen, hol van az a határ, ahonnan jelentős bérlőnek minősül?

A kérdés megválaszolásához az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (1a) bekezdése ad támpontot,  amely kimondja: „(...) a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít".

A kérdésben leírt szituációban azt szükséges vizsgálni, hogy a folyadékhűtő üzemeléséhez felhasznált villamos energiát ki vételezi, és azt – mérés alapján – továbbadja-e. Amennyiben a bérbeadó a hűtést átalánydíjas szolgáltatásként nyújtja a bérlő részére (akár a bérleti díj fejében), úgy a folyadékhűtő villamosenergia felhasználásának mérésére a bérbeadónak kell almérőt telepíteni, amennyiben rá a Rendelet személyi hatálya kiterjed. Ezzel szemben, ha a folyadékhűtő villamosenergia felhasználása a bérlő felé mérés alapján elszámolt villamos energia részét képezi, a bérlőnek kell az almérő felszereléséről gondoskodnia, feltéve, hogy rá a rendelet személyi hatálya kiterjed.

13. Amennyiben a vizsgált berendezés villamos energia tárolására alkalmas eszközzel üzemel (pl. elektromos targonca, elektromos gépjármű), a töltés során felhasznált villamos energia mérésére kell almérőt telepíteni, vagy magának az eszköznek az energia felhasználását kell mérni?

Amennyiben a villamos energia tárolására alkalmas eszközzel üzemelő eszköz villamosenergia fogyasztásának mérése az eszközön műszakilag nem, vagy csak aránytalanul nagy költségekkel oldható meg, az almérés kialakítása elfogadható a töltő betáplálási pontján is. Ezen helyzetek megítélése – a rendelet általánosan megfogalmazott rendelkezései figyelme vétele mellett – minden esetben egyedi mérlegelést igényel.

14. Milyen kivételek esetében nem kötelező az almérő telepítése?

Kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek villamosenergia-felhasználása a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján meghatározható. A villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján azonban biztosan nem határozható meg például azon berendezések vagy berendezéscsoportok esetében, amelyek szabályozás vagy vezérlés alapján az üzemidejük egy részében:
a) a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni, vagy
b) működésüket képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.

A fentiek alapján az almérő telepítési kötelezettség alól kivételt képezhetnek például az alábbi berendezések, rendszerek:

• Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott)
• Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli, fix üzemidő)
• Kompresszor (állandó fordulatú, fix üzemidő vagy üzemidő-számláló, vagy üresjárati üzemidő is mérve van és ismert az üresjárati teljesítmény)
• Légkezelők (szabályozatlan, ismert üzemidővel)
• Ventilátorok (állandó fordulatú, fix üzemidő)
• Bármilyen ismert teljesítményű berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten nem tud üzemelni.

Kivételt képeznek továbbá azok a berendezések, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában a 2000 üzemóra/év értéket (2022. január 1-től 1000 üzemóra/év értéket) nem haladja meg.

TAO kedvezmény igéybevétele és az almérési kötelezettség

15. A rendelet 4. §-át mely energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra, illetve felújításokra kell alkalmazni? Amelyek megindítása, vagy üzembe helyezése a rendelet hatálybalépése után történt, vagy amelyekkel kapcsolatban az adókedvezmény igénybevétele a rendelet hatálybalépése után történt?

A Rendelet 4. §-a szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén köteles almérőt felszerelni, tehát az almérőt az adókedvezmény igénybevételéig kell üzembe helyezni, ez a nap lesz a fogyasztásmérési igény kezdete.

16. Meglévő világítási rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén szükséges-e almérő felszerelése abban az esetben, ha a megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és a napi átlagos üzemidő alapján határozható meg?

Amennyiben a kérdéses világítási rendszer nem esik a rendelet 3. § (4) bekezdés a) vagy b) bekezdésének hatálya alá, de az energiafelhasználása meghatározható számítással a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján, akkor nem szükséges a 4. § szerinti beruházás vagy felújítás esetében sem a fogyasztásának meghatározására almérőt telepíteni.

17. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén kötelező almérőt felszerelni akkor, ha a beruházással vagy felújítással elért megtakarítás jelentős része nem villamos energiában valósult meg, de a berendezésnek van járulékos villamosenergia fogyasztása?

A rendelet 4. §-a nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a kérdéses beruházás vagy felújítása milyen arányban jár villamos energia megtakarítással. Amennyiben a projekt villamosenergia felhasználást érint, és a projekt megkezdésének napja a rendelet hatályba lépését követő időpont, az almérő telepítése kötelező.

 (forrás:enhat.mekh.hu)

• < Előző
• Következő >