Hírlevél
Bejelentkezés
Az ipari fogyasztóknál áremelkedést hozott az új esztendő
A magyarországi közép- és kisvállalkozások villamosenergia költségei 11-12 százalékkal emelkedhetnek a január 1-től érvényes, új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételező ipari energiafogyasztók ugyanakkor akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért.
Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami - az energiainfo.hu legfrissebb elemzése szerint - mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeiből, az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. Ezekre a lépésekre, a lakossági rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése miatt volt szükség. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás - mondja Drucker György, a szakportál vezető elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan.
A hálózati tarifák emelkedése a középfeszültségen vételező kkv-k esetében 19 százalékos, ami a KÁT terhek növekedésével együtt, a végfelhasználói árak 11-12 százalékos emelkedését fogja eredményezni a szakportál számításai szerint. A hatóságilag megállapított hálózati tarifák a nagy ipari energiafogyasztók esetében, mint például a nagy autógyárak, akár a 30 százalékot is elérhetik. Nyilvánvaló, hogy folytatódik a magyar energiapiacon több mint egy évtizedes gyakorlat, amely szerint az ipari energiafogyasztók finanszírozzák az alacsony háztartási energiaárakat. A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
Ehhez járul még a KÁT rendszer szabályainak megváltoztatása. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelező átvétel rendszerében ez idáig valamennyi energiafogyasztó részt vett, az egyetemes szolgáltatás keretében, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények éppúgy, mint az energiát a szabadpiacon beszerző ipari energiafogyasztók, vagyis a magyarországi vállalkozások, a multinacionális cégek leányválallataitól, a kis- és közepes vállalkozásokon át, a családi vállalkozásokkal bezárólag.
Az elmúlt évi adatokat alapul véve a nettó villamos energia fogyasztás 36,3 terawattórás mennyiségének 35%-a jut az egyetemes szolgáltatás keretében vételező fogyasztókra. Ilyen arányban kerül felosztásra a nagyjából 4 terawattórányi kötelező átvétel keretében értékesített áram, amelynek KÁT-támogatás tartalma kilowattóránként 10 forint körül alakult 2011-ben - emlékeztet Drucker György. Ebből kiindulva - folytatja az energiainfo.hu vezető elemzője - az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó vevők költségeiből összesen 14 milliárd forint kerülhet ki, vagyis a háztartási fogyasztók kilowattóránkénti díja nagyjából 1 - 1,10 forint körüli mértékben csökkenhet. Ez az összeg értelemszerűen a 10%-os előírt végfogyasztói árcsökkentésnek az egyetemes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti. Ennek ellentételezése gyanánt a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási árai durva becsléssel kilowattóránként 60 fillérrel emelkedhetnek.
Magyarországon egyébként európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak, ellenben a nettó keresetek rendkívül alacsonyak, ennek következtében a munkaidő ráfordításban mérhető összehasonlítás lehangoló képet mutat.
(forrás: energiainfo.hu)
