Hírlevél
Bejelentkezés
Eseménydús lesz 2013 Magyarországon
A most induló év egészen más lesz a hazai energia ipar piacán, mint, amelyet magunk mögött hagyunk. Rövidtávon máris látszanak a változások nyertesei és vesztesei, az viszont még kérdés, hogy a kormány intézkedésdömpingje, illetve egyes, ígért intézkedéseinek elmaradása mit hoz hosszú távon.
Januártól átlagosan 10 százalékkal lesz alacsonyabb a hazai háztartások rezsiszámlája a december elején bejelentett, és az érintett társaságok számára néhány nap alatt elő is írt költségelszámolás módosítások révén. A döntésnek köszönhetően a rászorulók mellett az összes több hazai háztartás is jól jár. Eltérő nagyságú fogyasztásuk miatt ráadásul éppen a rászoruló háztartások takaríthatnak majd meg kisebb összegeket, az eleve nagy családi házat, sokféle energiafogyasztó eszközt üzemeltetők viszont sokkal nagyobbat.
Hosszú távon már a lakosság sem jár jól a kisebb rezsiszámlákkal, mert az ő számláikban nem érvényesített költségelemeket -, ahogyan erről az Energiainfó december 28-i elemzése részletesen beszámolt – a versenyszféra cégei fizetik meg. Emiatt tehát a lakosság számára munkahelyként, vagy fogyasztási cikkeket, szolgáltatásokat kínáló vállalatokként megjelenő vállalatok versenyképessége fog romlani. Így szélső esetben munkahelyek kerülhetnek veszélybe, illetve megdrágulnak a hazai termékek és a szolgáltatások a csökkentett rezsijű szavazópolgárok számára. Ráadásul ez évtől terheli a vezetékeket tulajdonló vállalatokat a közműadó.
Január elején indul be a gáztőzsde. A CEEGEX startja szakmai várakozások szerint lassabb lesz, mint annak idején a HUPX áramtőzsdéé volt, és kevesebben fognak rajta kereskedni is. Igaz, az év végi rendeletkészítési hajrá besegített a CEEGEX-nek: az azt kérő (és arra jogosult) cégek korlátozott gázpiaci engedélyesi jogosultságot kaphatnak. Az ezzel rendelkező társaságok a magyarországi piacon nem szolgálhatnak ki fogyasztót, tevékenységük a gáztőzsdén való aktivitásra összpontosul. A CEEGEX-szel, ahogyan korábban a HUPX-szel is, s hazai villamos ipari csoport, az MVM erősödik.
Január végéig kell megszületnie annak a szerződésnek, amely révén az MVM ellenőrzése alá kerül a német E.On magyarországi földalatti gáztároló, és gáznagykereskedő cége. Előbbi vélhetőleg önálló üzletág, vagy leányvállalat marad az MVM csoporton belül, utóbbi viszont beleolvad a gázkereskedelmi piacon is aktív MVM Partnerbe. Ezzel azonban nincs vége a stratégiainak minősített energetikai tevékenységek idei koncentrációjának. Egy szintén december végi rendelet alapján hamarosan állami ellenőrzés alá kerül a biztonsági földgáztároló is, s bár konkrét bejelentés még nincs, várható a nagynyomású gázhálózat állami, azon belül jó eséllyel MVM-es ellenőrzés alá vétele is. (Az ország energiastratégiája szerint a jelenleg az FGSZ tulajdonában lévő eszközöknek állami kézben a helyük.)
Az MVM csoportnál maradva: az idén várhatóan elindul az állami társaság részvételével a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának építése. Ezzel összefüggésben szerencsés lenne, ha az idén eldőlne, megépül-e a rivális Nabucco, s ha igen, abban milyen szerepe lesz – lesz-e – Magyarországnak. A Déli Áramlat előkészületei fényben az eddiginél tisztábban kellene látni az MVM részvételű AGRI gázprojekt ügyében is. Az AGRI-ba és a Nabuccóba gázt ígérő azeriek 2013 első negyedére ígérték, hogy megmondják, mely gázvezeték juttathatja majd el a gázukat Európába. E változások – biztonsági tároló tulajdonosváltása, gázvezeték projektek sorsa, hazai gázvezeték hálózat sorsa – nagyban módosítják (csökkentik) a Mol pozícióit.
Az idén folytatódik a szintén MVM hátterű magyar-szlovák gázvezetéki összeköttetés létrehozása is, amire az észak-dél gázfolyosó kiépítése miatt, azaz gázimportunk diverzifikálása miatt van szükség. Ehhez kapcsolódóan már épül a folyosó északi végén egy LNG fogadó terminál, várhatóan az idén elkezdik a lengyel-szlovák interkonnektor építését is, ám a déli (horvátországi) LNG projekt még várat magára.
2013-ban az MVM leányvállalata, a Mavir folytatja a nagyfeszültségű hálózat bővítését, fejlesztését, és várhatóan okos mérési projektet is indít.
Az energetikai szakma már nagyon várja, hogy az MVM közgyűlésén megszülessen a beruházási döntés a paksi atomerőmű bővítéséről, és kiírják a kivitelezői tendereket. Utóbbiakat eredetileg 2012 nyarára remélték a potenciális kivitelezők a korábbi, nem egészen egyértelmű döntéshozói nyilatkozatok alapján. Orosz, amerikai, francia és dél-koreai cégek állnak ugrásra készen. Az MVM már jelezte, hogy talán nem kulcsrakész nukleáris blokk(ok)ra, hanem csak azok energetikai részére írnak majd ki pályázatot, a feladat többi részét pedig saját beruházásban végzik. A finanszírozásban számítanak a majdani kivitelező pénzére is, ezek 49 százalékig lehetnek tulajdonostársak a projektben. Utóbbiak közül az oroszok már jelezték is, hogy készek országuk exporthitel bankjuk segítségét megszervezni, de nyilván nyitottak hitelt szervezni a többiek is.
2013-ra várt változás a METÁR januárra ígért, de egyelőre elmaradt bevezetése is. A megújuló alapú energiatermelés új rendszere a meglévőt váltotta volna fel, új szempontok szerint differenciált volna az energiahordozó típusok között. A döntéshozók azonban nemcsak magával a rendelettel adósak, hanem azzal is, hogy közöljék a nyilvánossággal az újabb, immár negyedik csúszás okát, jelezzék az új határidőt, vagy jelentsék be, hogy a METÁR bevezetése lekerült a terítékről. A bizonytalanság ugyanis az egyik legnagyobb rossz, amit a befektetőkkel tenni lehet. (Hírek szerint egyébként már nem is akarják bevezetni a METÁR-t.)
2013-ban tovább bővül a Magyar Energia Hivatal feladatköre. A MEH eredetileg az áram- és a gázpiacot, kisebb mértékben pedig a távhőpiacot felügyelte. Tevékenységei tavalyelőtt a távhőpiac egészének ellenőrzésével, majd az elmúlt év derekán a víziközmű piac felügyelete egy részével „gazdagodott”. Ebben az évben ez utóbbi területen bővül a feladatköre, azaz erősödni fog multiutility hivatal jellege.
A hazai erőműpark összetételében nem jeleztek előre változást 2013-ra, egyes öreg blokkok leállítása inkább 2014-2015-re várható. Semmi nem szól a viszonylag magas áramimportunk csökkenése mellett sem. Energiahordozó termelésünk sem ígér áttörést, bár egy ideje a levegőben van lignitvagyonunknak az eddiginél nagyobb mértékű hasznosítása, feketeszén- és urániumbányászatunk újraindítása, de a vízenergia szerény mértékű munkára fogása is.
(forrás: energiainfo.hu)
