Hírlevél
Bejelentkezés
Tárgyalják a Hazai Hatékonyság épületenergetikai programjavaslatot
A Belügyminisztérium Országos Építésügyi és Településrendezési Tanácsának (OÉTT) évzáró ülésén a tanácstagok, valamint társminisztériumok meghívott szakértői számára mutatta be a Hazai Hatékonyság javaslatcsomagot....
...Dr. Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnöke és Szarka László, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) ügyvezetője.
Az előadók a javaslatcsomag ismertetése során hangsúlyozták, hogy a korábbi piaci felmérések óriási társadalmi igényt mutattak az energiahatékonysági beruházásokra: a lakosság negyede korszerűsítene a következő 3 évben - azonban több mint négyötödének nincs érdemi mobilizálható megtakarítása, és a meglévő hitelállomány mellett további törlesztőrészletek felvállalása is akadályokba ütközhet. Éppen ezért szolgálhatná az energiahatékonysági fejlesztéseket egy olyan finanszírozási konstrukció, amely az 2014-től elérhető EU-források kiosztásánál a vissza nem térítendő támogatásokat kedvezményes hitelforrásokkal kombinálná. Így az energetikai fejlesztési projekteket gyakran akadályozó önrész-hiány megoldódna, a hitelek törlesztése pedig a ténylegesen elért energiamegtakarításból történne. Mindezek eléréséhez kulcsfontosságú a megfelelő minőségű építőanyagok szakszerű, számlával igazolt beépítése, energetikai szakértő bevonásával. A program megvalósítása többek közt jelentős, több tízmilliárdos államháztartási többletbevételt generálna és 40 ezer munkahelyet hozna létre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalnál véleményezik a Hazai Hatékonyság javaslatcsomagban foglaltak megvalósíthatóságát. A program készítői abban bíznak, hogy a nemrégiben bemutatott Hazai Hatékonyság javaslatcsomag vitaindító munkaanyagként olyan további szakmai és tárcaközi egyeztetések alapját képezi, amelynek nyomán 2014-től KKV-k, lakosság és közintézmények széles körei számára igénybe vehető finanszírozási mechanizmusok lesznek majd elérhetőek a 2014-2020 közötti uniós támogatási időszakban.
HÁTTÉRANYAG
Vissza nem térítendő EU-forrás, önfinanszírozó hitellel kombinálva
A Hazai Hatékonyság program adófizetői források felhasználása nélkül kínál lehetőséget jelentős épületenergetikai célú fejlesztésekre.
A pályázók uniós forrásból származó, vissza nem térítendő és az ÁFA mértékét meghaladó támogatási részhez jutnak. Egy adott projektnél ezt egészíti ki egy olyan fejlesztési vagy beruházási hitel, amelynek törlesztőrészlete (változatlan fogyasztási szokások mellett) kifizethető az elért energia megtakarításból. Ezáltal az energiahatékonysági beruházások a megtakarított energia árában termelik ki a finanszírozás költségeit.
A Hazai Hatékonyság szerint évi 60 milliárd forint jutna a 2014-2020 között igénybe vehető uniós forrásokból energiahatékonysági fejlesztésekre, a KEHOP, GINOP és TOP-VEKOP programokon keresztül:
Évi 20 Mrd Ft a KEHOP-ból, a Hazai Hatékonyság keretében lakossági célú, meghatározott mértékű energia megtakarítást kiváltó lakásfelújításokra, energiahatékony új épületek építésére, tanúsítások és szaktanácsadás támogatására.
Évi 20 Mrd Ft a GINOP-ból, a Hazai Hatékonyság keretében vállalkozások telephelyfejlesztéssel összefüggő energiahatékonysági beruházásaira, vállalati energiahatékonysági auditokra, a fejlesztést orientáló szaktanácsadásra, továbbá egy Energiahatékonysági Széchenyi kártya bevezetésére, egyszerű kisvállalkozói projektekre.
Évi 20Mrd Ft a TOP és VEKOP programokból a Hazai Hatékonyság keretében komplex felújításokra, energiahatékony új épületekre, társadalmi mobilitást szolgáló energiahatékony bérlakásokra valamint felmérési programok és auditok megvalósítására.
Beruházási minőség és gazdaságfehérítés egyben
Az építőanyag gyártók, és a kivitelezői értéklánc versenyképességét egyaránt erősíti a beépített termékekre és a kivitelezésre a programban javasolt számlaadási kötelezettség. Ez a megoldás a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe" de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat.
A Hazai Hatékonyság keretében végrehajtott beruházások minősége kulcsfontosságú, hiszen az igénybe vett banki forrás az elért megtakarításból kerülne kifizetésre. Ezért a program alkotói javasolják, hogy pályázni csak műszakilag igazoltan megfelelő termékek beépítésével lehessen, továbbá a konstrukciókban elő legyen írva a műszaki ellenőr bevonása és teljesítésigazolása is.
A hitelfelvevők a törlesztés során jelentik energiafogyasztásukat a hitelintézetnek. Az 5-15 éves futamidőkkel, változatlan fogyasztási szokások mentén a hitel kifizethető a megtakarított rezsiköltségekből.
A Hazai Hatékonyság rezsicsökkentési és nemzetgazdasági hatásai
A Hazai Hatékonyság program az uniós források mindössze 6%-át igényelné. Ezt fejlesztési és kereskedelmi banki források által nyújtott hitelkeretek háromszorozzák meg, így 7 év alatt a források kétharmadát adó piaci forrásokkal együtt összesen 1260 Mrd forint juthat energiahatékonysági fejlesztésekre. A források egy központi „Hazai Hatékonysági Alap"-ból kiszámíthatóan és rendszeresen kerülnének kihelyezésre, egyszerű és átlátható feltételekkel.
A program eredményeként 40 ezer új munkahely jöhetne létre – nagyrészt az építésgazdaságban.
A Hazai Hatékonyság révén évi 40.000 lakás épületenergetikai fejlesztése válik lehetségessé és a középületek évi 4%-a is megújulhatna.
A költségvetés a Hazai Hatékonyságnak köszönhetően a következő 7 évben egyre növekvő, évi átlag 70 milliárd forintos többlettel számolhatna, mivel a megnövekedett foglalkoztatásból és gazdasági aktivitásból származó többletbevételek bőven ellensúlyozzák az alacsonyabb energiafogyasztás áfa-hatását.
