Hírlevél
Bejelentkezés
Intelligens gyártási rendszerek a nagyobb energiahatékonyságért – nemzetközi felmérés eredményei
Az Economist Intelligence Unit (EIU) és az ABB közös tanulmánya azokat a kihívásokat ismerteti, amelyekkel a gyártási folyamatokban a nagyobb energiahatékonyságra törekvő ipari gyártóknak kell szembenézniük.
A tanulmány egyúttal beszámol az ipari energiahatékonysággal kapcsolatos tendenciákról és kilátásokról is.
Az „Intelligens gyártási rendszerek a nagyobb energiahatékonyságért"- című tanulmány a világ egyik agytrösztjének számító Economist Intelligence Unit (EIU) jelentése azokat kihívásokat ismerteti, amelyekkel a gyártási folyamataikban nagyobb energiahatékonyságot célul tűző ipari gyártóknak kell szembenézniük. A kutatási munkát az ABB szponzorálta. A jelentésben szereplő megállapítások és vélemények nem feltétlenül tükrözik a szponzor álláspontját. A jelentés szerzője Christopher Watts, szerkesztője Aviva Freudmann volt.
Vezetői összefoglaló
A tanulmány alapját 317 felsővezető részvételével bonyolított online felmérés, a vállalatvezetőkkel és más szakemberekkel folytatott 16 mélyinterjú, valamint a rendelkezésre álló adatok széleskörű elemzése (desk research) képezi. Ezek a források hátteret adnak az ipari energiahatékonyság általános tendenciáinak a megvitatásához, érintve a nagyobb energiahatékonyságot célzó beruházások mozgatórugóit és akadályait, a cégek módszereit, amelyekkel jobb energetikai gyakorlatot alakítanak ki, és az ipari energiahatékonysággal kapcsolatos kilátásokat.
A felmérés főbb megállapításai
Az ipari cégek vezetői szerint vállalataik számára a nagyobb energiahatékonyság alapvető fontosságú, és az elkövetkezendő két évtized során is meghatározó szerepet fog játszani. A gyártók kb. 77%-ának az a véleménye, hogy a következő 20 évben az energiahatékonyság a gyártók jövedelmezőségének meghatározó sikertényezője lesz. Mindez az energia magas árával, az energiaárak változékonyságával és az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmakkal magyarázható.
Egyre több vállalat véli úgy, hogy az energiahatékonyság meghatározó eleme a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseiknek. A két évvel korábbi 26%-kal szemben a válaszadók 35% véli úgy, hogy a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező, amely kihatással van az energiahatékonyságot növelő beruházásaikra is. Számos példát láthatunk, hogy a nagyvállalatok a beszállítói láncaik energiahatékonyságát támogatják, és ezzel teljesítsék saját fenntarthatósági kötelezettségeiket.
Egyre több cég ruház be hatékony világításba, fűtésbe és légkondicionálásba, míg a gépekre és berendezésekre fordított beruházások volumene stagnál. A 2011-ben végzett felmérésben a válaszadók 40%-ával szemben, a mostani felmérésben 39%-uk eszközölt olyan beruházást az elmúlt 3 évben, amelynek hatékonyabb berendezések beszerzése volt a célja. Néhány ipari vezető úgy véli, hogy nagyon nehéz egyértelmű pénzügyi érveket felsorakoztatni az energiahatékonyságot növelő beruházások mellett, míg mások a nagy beruházásokhoz (pl. a kapcsolt energiatermelő rendszerek) szükséges megfelelő pénzügyi alapok hiányára panaszkodnak.
Az energiahatékonyság-növelő beruházások korlátai még fennállnak, azonban néhány vállalat esetében már csökkennek. Igaz ugyan, hogy a pénzügyi korlátok a két évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan még mindig első helyen állnak, azonban úgy tűnik, hogy az ilyen természetű akadályok már csak a vállalatok kisebb hányadát érintik. A válaszadók 37%-a véli úgy, hogy az energiahatékonysági beruházást a nem megfelelő pénzügyi háttér gátolja meg. Két éve még a válaszadók 42%-a volt ezen a véleményen. Ugyanakkor egyre több ipari vezető inkább úgy véli, hogy az energiahatékonyságot növelő beruházásoknak nincsenek ilyen korlátai.
Az ipar egyre jobb módszereket vezet be az energiagazdálkodásban. Még ha nem is fektetnek be hatékonyabb termelő üzemekbe és berendezésekbe, a két évvel korábbi állapothoz képest egyre több vállalat követi nyomon, méri és dokumentálja az energia felhasználását. Az energiahatékonyság egyre inkább az üzleti egységek vezetőinek, és a kifejezetten ilyen feladatokra kinevezett fenntarthatósági és energetikai vezetőknek a felelőssége, ami várhatóan nagyobb energia megtakarításokat eredményezhet.
A szabályozások iparra gyakorolt nyomása a következő években tovább fog erősödni. A jobb gyakorlatok és a hatékonyabb technológiák ipari alkalmazását támogatandó, számos ország tervezi energiahatékonysági előírások bevezetését. A 2011-ben a válaszadók 40%-a, míg a jelenlegi felmérésben a válaszadók 57%-a vélte úgy, hogy az energiahatékonysági szabályzás szigorú. Ennek ellenére a vezetők 64%-a azon az állásponton van, hogy a szabályzás inkább előny, mint teher.
A folyamattervezés- és kivitelezés terén várható újítások a jövőben lökést adhatnak a nagyobb energiahatékonyság eléréséhez. A folyamat-kivitelezés javulása nagy valószínűséggel magával vonja a gyártási folyamatok hatékonyságának javulását is. A hatékonyság növekedés motorja olyan technológiák alkalmazása lehet, mint pl. az intelligens, hálózatba kapcsolt szivattyúk és kompresszorok, továbbfejlesztett üzemi szoftverek és szoftveralkalmazások, ill. olyan felhőalapú számítástechnikai alkalmazások, amelyek lehetővé teszik az energiafelhasználás valósidejű modellezését és ellenőrzését.
A nagyobb energiahatékonyság kulcsát a hardver helyett egyre inkább a szoftveralapú megoldások kínálják majd. A technológiai fejlesztések a berendezések és a folyamatok jobb irányítását teszik majd lehetővé, így az ipar számára az jelent majd kihívást, hogy az adatok értékeléséhez és a teljesítményadatok megjelenítéséhez analitikai eszközöket fejlesszen ki. Az energiahatékonysági fejlesztések motorjai valószínűleg egyre inkább a szoftverek és a szoftveralkalmazások lesznek. A gépek és berendezések ebből a szempontból várhatóan veszítenek majd jelentőségükből.
(forrás:zoldtech.hu)
