Hírlevél
Bejelentkezés
Csökkent a kapcsoltan termelt áram részaránya
Három év alatt összességében közel 50 százalékkal csökkent a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya a teljes hazai áramtermelésen belül, tavaly már csak a termelés alig 13 százalékát adták a párhuzamosan hőt és villamos energiát termelő erőművek.
A MAVIR számításai alapján 2030-ig további 1600 megawatt kiserőművi kapacitásra lesz szüksége a rendszernek, amelynek jelentős része a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakértői szerint a technológia járulékos előnyei alapján magas hatásfokú, megújuló és földgáz alapú kogenerációs kiserőmű kellene hogy legyen.
Magyarország a 2002 és 2010 között jelentős fejlesztéseket hajtott végre, és előkelő pozíciókat épített Európában a kapcsolt technológia hasznosítása terén. Miközben vannak európai uniós tagállamok, amelyek azért küzdenek, hogy 5-6 éven belül a kogenerációs technológia részesedése az áramtermelésükben elérje a 20 százalékot, hazánk ezt az arányt már 2004-ben teljesítette. 2010-ig a villamosenergia-termelésben a kapcsolt erőművek részesedése folyamatosan 20 százalék fölött volt. A legmagasabb, 21,8 százalékos részarányt 2006-ban érte el az iparág. Az előzetes számítások alapján 2013-ban a kapcsolt erő művek alig 11 százalékban részesedtek az ország áramtermeléséből, ami körülbelül a 90-es évek végén mért szintnek felel meg.
Habár a működő, kapcsoltan hőt és áramot termelő, decentralizált kapacitások száma 2013-ban tovább csökkent, a következő évtizedtől már további 1000-1200 megawattnyi ilyen kapacitásra lehet szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek. „A technológia – főleg a kisebb, gazdaságosan üzemeltethető és gyorsan indítható, néhány megawattos berendezések révén – egyre fontosabb szerepet tölthet be a rendszeregyensúly fenntartásában" – mutat rá Rudolf Viktor, az iparágat itthon képviselő szakmai szervezet, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. Szerinte hiába oldja meg nagyrészt a paksi atomerőmű bővítése a rövidtávon kieső 3000 megawattnyi nagyerőművi ka pacitás pótlását, ez magában még nem jelent közép- és hosszútávon megoldást például a rendszeregyensúly megtartását érintő kihívásokra. „Főleg igaz ez akkor, ha megindul a megújuló alapú erőművek építése, ami a 2020-as uniós vállalások teljesítése szempontjából lassan elengedhetetlen" – teszi hozzá.
A szakmai szövetség elnöke szerint a jövőbeni nehézségek kezelésére már most készülni kell. „2002 óta a beruházók és üzemeltetők több száz milliárd forintot költöttek a kapcsolt energiatermelő berendezések telepítésére és műszaki karbantartására, amennyiben ezt most veszni hagyjuk, ennek az összegnek a többszörösét is ki kellhet majd fizetni egy évtizeden belül az új egységek telepítéséhez" – mutat rá Rudolf Viktor.
Ráadásul a kapcsolt erőművek telepítése a magas hatásfoknak köszönhetően két további stratégiai jelentőségű területen is versenyelőnyt jelenthet a hazai energiapolitika számára: egyrészt sikerrel támogathatják az ország és az Európai Unió klímavédelmi és energiahatékonysági törekvéseit, másrészt a távhőszektor és az ipari hőtermelés stratégiai megreformálásában is jelentős szerepet játszhatnak.
Ahhoz azonban, hogy a kihívásokra megfelelő választ kínálhassanak a kapcsolt energiatermelőknek is alkalmazkodniuk kell. „Az egyik legfontosabb kihívás a technológia zöldítése lesz. Jelenleg Európa-szerte fűtőanyagként még mindig 6,5-szer több fosszilis energiahordozót használnak a kapcsolt berendezések, mint megújulót. Az előrejelzések szerint 2050-re a megújulók aránya viszont már másfélszerese lesz a fosszilisek részesedésének" – teszi hozzá az szakmai szervezet elnöke, aki szerint ez a társasházak, lakóparkok, kórházak, szállodák vagy éppen a nagy bevásárló központok számára jelenthet elsőrendű megoldást.
A termelés megújuló alapokra helyezése és az általános technológiai fejlődésből fakadó hatásfok-növekedés együtt teheti a kapcsolt technológiát a magyar energiatermelés fontos elemévé. „Az alapvetően gázüzemű berendezések jelenlegi átlagos hatásfoka magyarországi szinten mintegy 15-18 százalékos primerenergia-megtakarítást biztosít, ugyanakkor a legújabb technológiák alkalmazása már most képes ennél jóval nagyobb energia-megtakarítást is biztosítani, ahhoz képest, mintha az áramot és a hőt külön termelnék. Ez európai szinten is kiugró érték" – mondja Rudolf Viktor.
(forrás: orientpress.hu)
