Hírlevél
Bejelentkezés
Olcsóbb lesz a kát-rendszer
A kiegyenlítőenergia-szükséglet csökkenésével összességében olcsóbbá válik a megújuló energia kötelező átvételi rendszere, bár az átvett zöld áram egysége fajlagosan többe kerül a kereskedőknek.
A megújuló alapon termelt áram kötelező átvételi (kát) rendszerének átalakítása egyrészt csökkenti a villamosenergia-kereskedők kockázatait, másrészt milliárdos megtakarítást hozhat a kát-mérlegkör egészében azzal, hogy a Mavir Zrt.-nek a korábbinál kevesebb kiegyenlítő energiára lesz szüksége – tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A változások lényege, hogy a korábban teljes egészében – fizikailag – az áramkereskedőkre allokált árammennyiséget megosztják, és azt a rendszerirányító Mavir részben a HUPX Zrt. által üzemeltetett áramtőzsdén értékesíti.
A villamosenergia-kereskedők – és így fogyasztóik – számára korábban nagy bizonytalanságot jelentett az átveendő kát-os villamos energia és az ebből adódó kockázatok kezelése, ami többletköltségekben is megjelent. Ezért is szorgalmaztak a cégek egy olyan modellt, amelyben ők viselik a pénzügyi terheket, a megújulók támogatását, fizikai allokáció azonban nem valósul meg. Erre óvatosságból egyelőre nem került sor az új rendszerben. A modell új eleme, hogy a megújuló áram egy részét nem a kereskedőkre allokálják, hanem az áramtőzsdén értékesítik (egyelőre azért nem a teljes betáplált mennyiséget, hogy az ne okozzon turbulenciákat a piacon). A kereskedőknek eladott volument a kereskedők portfóliójába jobban beilleszthető, időben egyenletesen leszállított zsinórtermékként értékesíti a Mavir, ami kiszámíthatóságot hoz a tervezésben. A HUPX-re az ezen felüli volumenek kerülnek. A HUPX-en értékesített mennyiséget a Mavirnak nem egy hónappal, hanem csak egy nappal előre kell megadnia és az értékesített mennyiségek akár óránként eltérőek lehetnek, így kiküszöbölhető, hogy a rendszerirányítónak nagyobb mennyiségű kiegyenlítő energiát kelljen igénybe vennie (az időjárásfüggő megújulók termelése három-négy napra előre sem mindig tervezhető jól).
Az új modell legelőnyösebb tulajdonsága, hogy a Mavir által továbbértékesített kát-os energia mennyisége még egy nappal a tényleges leszállítás előtt is megváltoztatható. Ez azt jelenti, hogy a Mavir összerak egy havi menetrendet a termelők tervei alapján, a kereskedőknek ebből zsinórterméket csinál, az e feletti részt pedig naponta az áramtőzsdén értékesíti – itt már nincs kötöttség a kereskedők felé. A termelők az egy hónappal korábban leadott menetrendjeiket még a termelés előtti napon is módosíthatják 10 óráig. A Mavir a HUPX-en úgy tud kereskedni, hogy mindennap 11 óráig le kell adnia a következő napi menetrendet, tehát a termelők előző napi módosításait is figyelembe tudja még venni. Ennek költségcsökkentő hatása nehezen becsülhető, de nagyjából évi 1,5 és 6 milliárd forint között alakulhat, a haszon pedig a fogyasztóknál jelentkezik (a kát-költségeket már csak az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók fizetik).
A januártól élő új rendszerben az egységnyi megújuló áramra jutó átadási ár emelkedett, a decemberi 38,12 forintos allokálandó költség januárban 52,8, február–áprilisban pedig 49-50 forint körül alakult kilowattóránként. A változás abból adódik, hogy a kereskedőknek korábban a teljes betáplált zöldáram-mennyiséget át kellett venniük, az új modellben azonban már ennél kevesebbet – a rájuk allokálandó költségtömeg azonban nem csökkent ilyen mértékben. Ennek oka alapvetően az, hogy a HUPX-en kapott ár nem fedezi az ott értékesített megújuló áram költségét és ezt a különbséget is a kereskedők fizetik. Ezt a hatást némileg mérsékli az új modellben elérhető kiegyenlítőenergia-megtakarítás.
A termelőktől az idei első négy hónapban a decemberinél több zöld áramot vettek át, és ez a mennyiség folyamatosan emelkedett (a januári 162 gigawattóráról ápirlisra 205 gigawattóráig), ebből azonban 65–84 gigawattórás tervezett HUPX-értékesítést kell levonni (ez 800 és 950 millió forint közötti tervezett bevételt jelent). A kát-mérlegkör teljes allokálandó költsége így a decemberi 6,2 milliárd forint után havi 5,1 és 6 milliárd forint között alakult az idei első négy hónapban, a kát-termelők tervezett értékesítésére vetített fajlagos összköltség pedig a decemberi 38,12 forint után 33–37 forint volt kilowattóránként az egyes hónapokban – ez azt is jelenti, hogy a kát-rendszer működése az emelkedő allokációs ár ellenére költséghatékonyabb lett.
