Hírlevél
Bejelentkezés
Úszó napfarm Japánban
A hasonló elrendezésű, vízfelületekre telepített napelem-együttesekre az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Indiában és Olaszországban is akad példa, a Tokiótól keletre található Jamakura-gát víztározóján helyet kapó telep viszont minden eddiginél grandiózusabb lesz.
A tervek szerint 2016 márciusára elkészülő napfarm 180 ezer négyzetméteren terül majd el, és a vízen úszó 50 ezer napelem közel 5000 háztartás energiaigényét (13,4 MW) lesz képes kielégíteni. A becslések szerint a telep üzembe állásával évi 8000 tonnával csökkenthető a széndioxid-kibocsátás. A projekt egy japán elektronikai cég, a Kyocera, a fotovoltaikus kezdeményezések tervezésével és üzemeltetésével foglalkozó francia Ciel et Terre és a Century Tokyo Leasing Corporation közös vállalkozása.
A vízre telepített napelemek nagy előnye a szárazföldi telepekkel szemben, hogy a panelek nem foglalnak el értékes termőterületeket, ami Japánban különösen fontos szempont, hiszen relatíve kevés a bevethető föld, víztározókból ugyanakkor rengeteg akad. Az elmúlt években kidolgozott koncepció új kihívásokkal is jár. A napelemeknek, a vezetékeknek és minden más alkatrésznek magas szinten vízállónak és korróziómentesnek kell lennie. Egy ilyen nagyméretű struktúrát ráadásul nem lehet csak úgy beletenni a környéket ivóvízzel ellátó tározóba. Előtte meg kell győződni arról, hogy a napfarm nem fogja rontani a víz minőségét akkor sem, ha az időjárás és a víz elkezdi kikezdeni anyagát, ami elkerülhetetlen.
A Ciel et Terre által gyártott lebegő platformok teljes mértékben újrahasznosíthatók, és nagysűrűségű polietilénből készülnek, amely magas szinten ellenálló az ultraibolya sugárzás, a víz és a szél hatásaival szemben, mondja Ikeda Icsiro, a Kyocera munkatársa. Mivel Japánról van szó, a konstrukciónak a komolyabb természeti csapásokkal szemben is bírnia kell a strapát, hiszen a szigetországban nagyon gyakoriak a tájfunok, a földrengések és a szökőárak.
A francia cég a paneleket tartó szerkezet tesztelésére az Onera nevű aerodinamikai labor szélcsatornáját használta. A kísérletek során a napelemeket körülölelő és alátámasztó keret 190 km/órás sebességű szélnek is képes volt ellenállni. Ami a földrengéseket illeti, a francia cég szakértői szerint a vízen úszó napfarm Japánban sokkal praktikusabb választás, mint a szárazföldre telepített verzió, egy megfelelően kihorgonyzott úszó telep ugyanis meg sem érzi a földmozgásokat, szemben a földre rögzített panelekkel.
A fukusimai katasztrófa óta a szigetországban erősen megingott az atomerőművekbe vetett bizalom, és nagyon megnövekedett az igény a megújuló energiaforrások kiaknázására. A balesetet követően az összes japán atomerőművet leállították, hogy átvizsgálják ezeket, és új biztonsági intézkedéseket vezessenek be. Ez több reaktor esetében sikeresen megtörtént, az újraindításhoz szükséges engedélyeztetés azonban még egyik esetben sem zárult le, vagyis az ország 48 reaktorából, amelyek közül az utolsókat 2013 szeptemberében állították le, jelenleg egy sem üzemel. Ez azt jelenti, hogy Japán energiaigényének 84 százalékát külföldről kénytelen kielégíteni, főként importált cseppfolyós földgáz formájában.
Mivel a teszteken sikeresen átmenő reaktorok újraindítása még évekig elhúzódhat, nagy szükség van az alternatív megoldásokra, az úszó naperőmű pedig pontosan ilyen. A napfarm ugyanakkor nem hagyja érintetlenül saját környezetét, és tározóra telepítésének hosszú távú hatásaival kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet. Annyi biztos, hogy mivel a struktúra leárnyékolja a tó nagy részét, a víz sötétebb és hűvösebb lesz. Ez korlátozhatja az algák szaporodását, ami pozitív és negatív hatással is járhat, attól függően, hogy ez utóbbiak mennyire vannak elszaporodva a vízben. A paneleket mindenesetre a tározó belső részeire telepítik majd, távol a partoktól, amelyek közelében a leggazdagabb a vízi élővilág.
A tervezet kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy hasonló napfarmokat egy napon az óceánra is lehet-e majd telepíteni. A szakértők szerint ez újabb problémák sorát vetné fel, hiszen sós víz, a hullámok, az apály és a dagály mind új kihívásokat jelentenek. A Ciel et Terre jelenleg is kísérletezik egy tengervíz-barát rendszerrel, többen úgy vélik azonban, hogy az úszó naperőművek óceánra telepítése sosem fogja igazán megérni a fáradságot, hiszen ha már óceáni erőműről van szó, sokkal praktikusabb a hullámok vagy a szél energiájának kiaknázására összpontosítani.
Forrás: www.ipon.hu
