Hírlevél
Bejelentkezés
Hirtelen rengeteg pénzt kell elköltenie Magyarországnak!
A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből.
Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.
A Portfolio az EU-támogatások havi kifizetési üteméről szóló cikkeiben - így a június eleji elemzésben is - rendszeresen felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik legkedvezőtlenebb a forráslehívás a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), hiszen június elejéig összesen 1216 milliárd forintot fizetett ki a különböző projektekre, ami a hatályos szerződéses állományhoz képest még mindig csak 78%-os rátának felelt meg.
Általánosságban elmondható,hogymég mindig sok fejlesztésnél nagy a csúszás, így félő (volt), hogy az év végéig felhasználható pénzkeret végül nem kerül elköltésre, így véglegesen elveszíti Magyarország (a számlákat december végéig be kell nyújtani a magyar szervek felé, amelyeknek jövő január közepéig továbbítaniuk kell azt Brüsszelbe).
Emiatt az intézményrendszer az elmúlt hónapokban részletesen felmérte az egyes projektek állását, év végéig való befejezhetőségének esélyeit és ha "reménytelennek" tűnt a projekt, akkor elkezdődtek a módosítások, illetve elállások a szerződéstől (a nagy vízügyi, illetve árvízvédelmi projekteknél olykor kifejezetten időigényes a fejlesztés).
Nagyon valószínű, hogy a most megjelent 1411/2015. (VI. 23.) Kormányhatározat mögött az áll, hogy tömegesen álltak el az illetékes hatóságok bizonyos vízügyi projektektől, és az így felszabaduló pénzt most gyorsabban, könnyebben elkölthető, egyébként az EU stratégiai céljaival is szintén összhangban lévő energiahatékonysági projektekre fogjuk gyorsan elkölteni.
A kormányhatározat szerint ugyanis a testület:
- Elfogadja a KEOP módosításáról szóló javaslatot az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalások alapjául az 1. melléklet szerint,
- Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával - az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az 1. pontban foglalt módosítások érdekében járjon el (határidő: 2015. június 30.)
- Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont szerinti módosítási javaslatnak az érintett monitoring bizottság elé terjesztéséről, és az Európai Bizottság részére történő hivatalos benyújtásáról (határidő: 2015. június 30.).
Amint látható, a határozat a gyakorlatban azt jelenti, hogy "elvesz" a kormány 50 milliárdot a KEOP egyes ("Egészséges tiszta települések"), illetve további 20 milliárdot a kettes prioritásától ("Vizeink jó kezelése") és mindkettőt "odaadja" az ötös prioritásnak, amely a hatékony energiafelhasználás támogatásáról szól.
A határozat egyelőre nem tér ki arra, hogy pontosan milyen energiahatékonysági projektekre lehetne majd fordítani a 70 milliárd forintot, de az alábbiakban bemutatjuk azok lehetséges irányát. Az akkori anyag szerint lakossági épületek energetikai korszerűsítése a KEOP terhére nem volt finanszírozható
A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.
A Portfolio az EU-támogatások havi kifizetési üteméről szóló cikkeiben - így a június eleji elemzésben is - rendszeresen felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik legkedvezőtlenebb a forráslehívás a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), hiszen június elejéig összesen 1216 milliárd forintot fizetett ki a különböző projektekre, ami a hatályos szerződéses állományhoz képest még mindig csak 78%-os rátának felelt meg.
A késedelmes állami projekteket bemutató cikkeinkben is láthattuk, hogy bár van előrelépés például nagyobb vízügyi projektekben, de még mindig sok fejlesztésnél nagy a csúszás, így félő (volt), hogy az év végéig felhasználható pénzkeret végül nem kerül elköltésre, így véglegesen elveszíti Magyarország (a számlákat december végéig be kell nyújtani a magyar szervek felé, amelyeknek jövő január közepéig továbbítaniuk kell azt Brüsszelbe).
Emiatt az intézményrendszer az elmúlt hónapokban részletesen felmérte az egyes projektek állását, év végéig való befejezhetőségének esélyeit és ha "reménytelennek" tűnt a projekt, akkor elkezdődtek a módosítások, illetve elállások a szerződéstől (a nagy vízügyi, illetve árvízvédelmi projekteknél olykor kifejezetten időigényes a fejlesztés).
Nagyon valószínű, hogy a most megjelent 1411/2015. (VI. 23.) Kormányhatározat mögött az áll, hogy tömegesen álltak el az illetékes hatóságok bizonyos vízügyi projektektől, és az így felszabaduló pénzt most gyorsabban, könnyebben elkölthető, egyébként az EU stratégiai céljaival is szintén összhangban lévő energiahatékonysági projektekre fogjuk gyorsan elkölteni.
A kormányhatározat szerint ugyanis a testület:
Elfogadja a KEOP módosításáról szóló javaslatot az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalások alapjául az 1. melléklet szerint,
Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával - az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az 1. pontban foglalt módosítások érdekében járjon el (határidő: 2015. június 30.)
Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont szerinti módosítási javaslatnak az érintett monitoring bizottság elé terjesztéséről, és az Európai Bizottság részére történő hivatalos benyújtásáról (határidő: 2015. június 30.).
Amint látható, a határozat a gyakorlatban azt jelenti, hogy "elvesz" a kormány 50 milliárdot a KEOP egyes ("Egészséges tiszta települések"), illetve további 20 milliárdot a kettes prioritásától ("Vizeink jó kezelése") és mindkettőt "odaadja" az ötös prioritásnak, amely a hatékony energiafelhasználás támogatásáról szól.
A határozat egyelőre nem tér ki arra, hogy pontosan milyen energiahatékonysági projektekre lehetne majd fordítani a 70 milliárd forintot, de az alábbiakban bemutatjuk azok lehetséges irányát. Az akkori anyag szerint lakossági épületek energetikai korszerűsítése a KEOP terhére nem volt finanszírozható.
Lássuk, mit is tartalmaz a 2007-2013-as időszakot lefedő KEOP végleges dokumentuma, amely 8-9 évvel ezelőtti stratégiai elképzeléseket tartalmaz.
Első prioritás: Egészséges tiszta települések
"Az egészséges, tiszta települések prioritási tengely célja a fenntartható településfejlődés környezeti feltételeinek javítása, a települési környezet állapotjellemzőinek javítása annak érdekében, hogy javuljanak az emberi életkörülmények, és a települések minden lakója számára biztosítva legyen az elfogadható életminőség és az egészséges lakókörnyezet."
A prioritási tengely keretében hulladékkezelési, szennyvíztisztítási és ivóvízminőség javítási intézkedések valósulnak meg.
Második prioritás: Vizeink jó kezelése
"A prioritási tengely célja a részvízgyűjtő területeken a vízvédelmet szem előtt tartó társadalmi- gazdasági fejlődés biztosítása. Az integrált vízgyűjtő gazdálkodás alapja a rendszerszemlélet: a víz- és területhasználatok alakítását kizárólag vízgyűjtő területi szinten lehet az ökológiai rendszerekkel összehangolni, a szükséges intézkedéseket megtervezni és megvalósítani."
"A cél - az árvízi, - vizek kártételei elleni biztonság megőrzése mellett - a vizek visszatartása, és ezáltal a rendelkezésre álló vízkészletek csapadékhiányos időszakban történő felhasználása. Ennek eléréséhez megfelelő terület-használatra és komplex vízgazdálkodásra van szükség."
Ötödik prioritás: Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely
Az akkori anyag szerint az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása mellett fontos feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt.
Az energiatakarékosság révén:
- mérséklődik nagymértékű energiaimport-függőségünk,
- mérséklődik a közköltségekből működtetett intézmények és a lakosság energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatottság-érzése,
- nő a magyar vállalkozások világpiaci versenyképessége,
- nő a hazai vállalkozások és beruházások száma, ezáltal javul a foglalkoztatottság, mobilizálódik a hazai tőke és felgyorsul a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása,
- teljesülnek a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi vállalásaink.
Két fő felhasználási iránya van a KEOP ötödik prioritásában a pénzek felhasználására:
a) Épületek energiafelhasználásának a korszerűsítése
"El kell érni a különböző épületek, különösen a középületek energiafelhasználásának csökkentését, valamint az önkormányzatok költségvetését terhelő közvilágítási energiafelhasználás mérséklését. Az önkormányzati épületek energiafelhasználásának csökkentését elősegítő beruházások támogatása elsősorban az ún. "harmadik feles" finanszírozási konstrukcióba való bekapcsolódással történhet meg. (Lakossági épületek energetikai korszerűsítése a KEOP forrásaiból nem támogatható.)"
b) A távhőellátó-rendszerek korszerűsítése.
"Magyarországon mintegy 650 ezer távfűtött lakás van, amelyek energiaellátását jelentős veszteségek terhelik. Megtakarítási lehetőségek: a hálózatok hőveszteségeinek mérséklése, a hőközpontok felújítása, szabályozórendszerek beépítése, illetve ellátói oldalról a villamos energia- és hőtermelő berendezések korszerűsítése, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, valamint megújuló energiaforrások alkalmazása. A távhőrendszerek felújítását - az épületállomány energetikai korszerűsítéséhez hasonlóan - kiemelt prioritásként kell kezelni a távhőellátás közismerten kritikus helyzete miatt."
(forrás:portfolio.hu)
