Hírlevél
Bejelentkezés
Megugrott az európai áramigény
Az elmúlt napok kánikulájában újból felerősödött az épületek hűtési igénye, ezzel az áram iránti kereslet is. Európa egyik fele kaszál a nagy felhasználáson, a másik fele pedig fizet neki. Magyarország erőssége e téren továbbra is az importban van. Ám a nyaralási szezon miatt már kevesebb légkondit kapcsolunk be, mint a hónap elején.
Más-más módon reagálnak az európai térségek villamos energia kereskedői és termelői a magas hőmérséklet miatt megugrott áramigényre.
Magyarország évek óta azok az országok közé tartozik, amelyek ilyenkor ráerősítenek az importra. Pénteken az európai villamos energia hálózatok üzemeltetőinek szövetsége (ENTSOE) adatai alapján Magyarország mellett az európai országoknak még körülbelül a fele tett így a csúcsigény idején, azaz 12-13 óra között. Ilyen volt Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Finnország. Viszont többek között Svájc, Csehország, Svédország, Ausztria és Németország jól kihasználta a megugrott áraméhséget.
Európában sok helyen jellemző, Magyarországon viszont csak kevésbé érződik, hogy a reggeli óráktól megnövekvő áramigény kielégítésébe besegítenek a napelemek is. Az itteni többletigényt még főleg a gázerőművek és a mátrai lignitblokkok nagyobb termelése elégíti ki. A teljes ellátásban a paksi blokkokra jut a legnagyobb szerep, amelyek a mátraiakkal együtt a hazai igények mintegy háromnegyedét szolgálják ki. A magyarországinál kiegyensúlyozottabb és szélesebb is a nálunk bő kétszer több villamos áramot előállító Ausztria portfóliója: nyugati szomszédunk termelése megoszlik a barnaszenet, a feketeszenet, a víz és a szél energiáját, továbbá a hulladékot hasznosító létesítmények között, de például a pénteki csúcs idején a legtöbb áramot a napelem parkok adták. Az importra szoruló Egyesült Királyság felerészben gázerőművekre, majdnem negyed-negyed részben szenesekre és nukleáris kapacitásokra alapozott.
Magyarországon beigazolódott az az előrejelzés, amelyet tapasztalatai alapján a Mavir július elején közölt. Eszerint hiába lehet nagy kánikula még július második felében és augusztusban is, a csúcsfogyasztás nem ezekre az időszakokra, hanem július első felére esik. Ezután ugyanis a szabadságolások és nyaralások miatt kevesebb légkondicionálók kapcsolnak be a felhasználók. Az idei (és az eddigi nyári rekord) csúcsterhelés 6456 megawattal július 8-án volt a rendszerirányító adatai szerint.
Hosszabb távon az energiatakarékossági megfontolások is határt szabhatnak annak, hogy egy ország energiaigényét mennyivel emeli meg az, hogy villamos energia felhasználásával hűtik (és fűtik) az épületeket. Az áramfelhasználást az egyik oldalról az épületek jobb szigetelése, árnyékolása fékezheti, a másikról az olyan épületenergetikai és épület-automatizálási rendszerek használata, amelyek felügyelik/korlátozzák a légkondik üzemeltetését. A hazai felhasználók jelentős része emellett már egy teljes gőzzel üzemeltetett légkondival sem használ el annyi villamos energiát, mint néhány évvel korábban. A GfK minapi felmérése kimutatta, hogy egy ilyen berendezés vásárlásakor az energiahatékonyság már az árnál is fontosabb szempont, de figyelik a vevők a berendezés teljesítményét is. A légkondi-tulajdonosok kétharmada csak akkor kapcsolja be a berendezést, ha kint elviselhetetlenül hideg vagy meleg van.
(forrás: vg.hu)
