Hírlevél
Bejelentkezés
Eldördült a startpisztoly, az USA belép a versenyfutásba
A megújuló energia hasznosításának témaköre különösen azért került a figyelem homlokterébe, mivel az idén kerül sor Párizsban a nemzetközi klímakonferenciára. Az eseményen olyan megállapodásokat, egyezményeket várnak, amelyek segítségével megállítható a globális felmelegedés.
A földi klíma védelméért közismerten a fejlett országok tehetnek a legtöbbet, lévén közismerten ők a legjelentősebb szennyezők. Két esztendővel ezelőtt ezért is figyelt fel a világ az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Barack Obamának a nyilatkozatára, mert olyan értelemben fogalmazott: Amerikának minden eszköze megvan a megújuló energiahordozók hasznosítására. Ha nem kapcsolódik be az ezek alkalmazására kibontakozó nemzetközi versengésbe, akkor nem is nyerheti meg azt.
Félmillárd szolárpanel megépítését tervezik
A versenyfutásba – úgy tűnik – Amerika valóban bekapcsolódik. Obama korábbi külügyminisztere, a következő választások után esetleg követője az elnöki poszton olyan bejelentést tett: félmillárd szolárelem megépítését kezdeményezi. Ezzel egy időben Obama a közösségi hálózatokon a káros gázok kibocsátásának radikális csökkentését fogalmazta meg, ami együtt jár a szénerőművek leépítésével is. Hamar jött a következő lépés. Az amerikai kormány ismertette az ezt szolgáló, úgynevezett Clean Power Plan programját, amely a klímavédelemről is szól.
Az elképzelés sarkalatos pontjai közé tartozik, hogy az energiatermelésben a széndioxid kibocsátását 2030-ra a 2005-höz képest harminckét százalékkal kell csökkenteni. Ez a terv a párizsi klímakonferencia kapcsán bejelentett korábbi elképzeléseknél is ambiciózusabb.
Egyelőre meghatározó a szén szerepe
Annál is inkább, mivel az amerikai villamos energia termelésben meghatározó a szén szerepe, az erre épülő erőművek állítják elő az áram harminckilenc százalékát. A gáz felhasználása az energiatermelés egyharmadát adja, ezen az arányon egyelőre nem szándékozik változtatni az amerikai kormány. Az elképzelésből egyértelműen kiderül, hogy új alternatív energiatermelő kapacitások létrehozásával egymagában nem valósítható meg a terv. Az elképzelés keresztülviteléhez szükséges a jelenleg üzemelő sok szénerőmű megszűntetése is. Egyes számítások szerint legalább száz bezárására lenne szükség.
Egyértelmű, hogy a terv megvalósításához társadalmi egyetértés is szükséges. Egyes államokban jelentős a félelem attól, hogy az energiatervek a munkanélküliség emelkedéséhez vezethetnek. És ott van még a politikai egyetértés kérdése is. A szabad piaci elvekre épülő amerikai gazdaságban közismerten erősek a lobbiérdekek. A jelenleg nyereséggel működő szénerőművek bezárásánál nyilván ilyen érdekellentétekkel is számolnia kell a politikusoknak.
Nem lesz könnyű a visszavonulás
Az amerikai elnök erről is nyilatkozott a közösségi hálón. Közölte: a visszavonulás a fosszilis energia felhasználás világából nem lesz könnyű. Egyben azt is hangsúlyozta, az olaj szerepe változatlan marad.
A fölgáz és a szén szerepének csökkentése az amerikai energiatermelésben valóban nem látszik egyszerű feladatnak. Az USA gigantikus energiaszükségletének csupán egy részét lehet belátható időn belül megújuló forrásokból biztosítani. Ott lenne még az atomenergia, ez az ágazat azonban a magas költségek miatt most is súlyos gondokkal küzd.
Mindenesetre a startpisztoly eldördült. Az Amerikai Egyesült Államok a Clean Power Plan-nal belép a nagy nemzetközi versenyfutásba.
(forrás:tozsdeforum.hu)
