Hírlevél
Bejelentkezés
Jelentős változások előtt a magyar energiaszektor
Sok teendő van a magyar megújuló energiaszektorban, ha el akarjuk érni az uniós célkitűzéseket – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) a megújuló villamosenergia-támogatási rendszer (METÁR) jövőbeni keretei Magyarországon elnevezésű konferenciáján.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) párizsi ülésén résztvevő országok mintegy 20 ezer milliárd dollárnyi beruházási tervet fogadtak el, amiből 8 ezer milliárd dollár megy infrastruktúrafejlesztésre, de igen meghatározó szelet lesz a megújuló energia is - jelentette ki Kaderják Péter, a REKK igazgatója.
A magyar helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a megújuló energia 70 százalékát a hőszektor adja, 17 százalékot a megújuló villamosenergia-termelés, míg a maradékot a közlekedési megújuló energiafelhasználás jelenti. A hazai megújuló energiatermelés 2006 és 2011 között növekedett jelentősen, ám ez nagy részben a tűzifa-felhasználás elterjedésének köszönhető, ami a jövedelmi helyzet romlásával függ össze Kaderják szerint.
Jelenleg az összes magyar energiafelhasználás 10,3 százaléka a megújuló energia, amit 2020-ra az EU felé tett vállalásunk miatt legalább 13 százalékra kell felhúzni. A saját vállalásunk egyébként 14,65 százalék. A kötelező cél az uniós támogatások hatékony felhasználásával, az úgynevezett barna prémium bevezetésével - amelynek célja, hogy az olcsóbb fosszilis energiaforrást is felhasználni képes termelőt a biogázból/biomasszából történő villamosenergia-előállítás fenntartására ösztönözze - és egy távhő szabályozási reformmal elérhető Kaderják szerint.
A közlekedésben például nagy növekedést lehetne elérni, ám ehhez szükség van többek közt arra is, hogy a vasúti közlekedés villamosenergia-felhasználása ne csökkenjen. Az igazgató szerint fontos lenne az uniós beruházási támogatások felhasználásának hatékonyságát is javítani, hiszen az utóbbi időszakban jellemző volt például a túltámogatás.
Amennyiben költséghatékonyan akarjuk elérni az uniós célokat, úgy szükség lenne legalább 1200 megawattnyi (MW) új szélerőmű-kapacitásra, ha pedig a munkaerőpiacot helyeznék a középpontba, úgy a napelemek nagyobb elterjedésére lenne szükség - vélte a szakember. Az ehhez szükséges támogatási igény 71 és 110 milliárd forint között lenne évente, attól függően, hogy a politika milyen fejlesztési tervet fogad majd el.
Nagy változások jönnek
Végszavazás előtt van a villamosenergia-módosító javaslat, ami sok vonatkozó rendeletet is érint - mondta Grabner Péter, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese. Új szabályozást az EU-val való egyeztetést követően lehet bevezetni Magyarországon.
Az új rendszerben is megmaradnak a régi jogosultságok - emelte ki Grabner -, változás viszont, hogy eddigi fix árhoz kötött támogatást - az elfogadás után - a prémium típusú, referencia piaci ár vált majd. Tehát nem az adott termelő által ténylegesen elért piaci ár számít, hanem a referencia ár.
Cél az is, hogy a kötelező átvétel illetve a zöld prémium lejártát követően se kelljen leállítani a megépült biomassza erőműveket. Ennek érdekében a termelőknek úgynevezett barna prémiumot adnának. A rendszer még nincs teljesen kidolgozva, a végleges állapot a következő hetekben, hónapokban várható Grabner szerint. Lesz úgynevezett alternatív barna prémium is, melynek célja, hogy a fosszilis tüzelőanyag helyett inkább biomassza égetését szorgalmazzák, illetve kompenzálják az így keletkező versenyhátrányt. Az igénylést a termelőnek kell majd beadni, a jogosultságot pedig a hivatal állapítja majd meg, méghozzá öt évre, ami meghosszabbítható lesz.
METÁR: sok kis pályázat várható
A megújuló villamosenergia-támogatási rendszerrel (METÁR) kapcsolatban elmondta, hogy az 1 MW-os és e feletti erőműveknél, valamint a szélerőműveknél pályázatos rendszer lesz, ám az egyéb erőműveknél nem lesz kötelező a tenderezés. Kivételek persze vannak, így a demonstrációs projektek, illetve ha valaki valamilyen technológiai újítást elsőként mutat be az EU-ban, akkor kimaradhat a pályázati rendszerből.
A pályázaton kiírandó éves mennyiségeket a fejlesztési miniszter állapítja meg rendeletben, a következő 5 évre, éves bontásban és évente aktualizálva. A tárgyévi és következő évi mennyiségek nem csökkenthetőek - mondta Grabner, aki szerint a pályázati rendszerbe nem akarnak túl sok korlátot betenni, mivel azzal a versenyt korlátoznák.
Várhatóan nem egy tender lesz, inkább több kisebb pályázatot írnának ki. Sok idő azonban nincs, mivel ha el akarjuk érni a 2020-as célokat, akkor 2019 végéig üzembe kell állítani az erőműveket.
Grabner szót ejtett a háztartási méretű kiserőművekről is. Ezen a téren is szükség van bizonyos változásokra, de még maga a hivatal sem tudja, hogy mit akar pontosan.
Amin változtatni kellene
A módosítások nem kezelnek minden területet, így például a törvényjavaslatban van egy olyan szövegrész, mely szerint a demonstrációs projekteknél "az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig" biztosítható támogatás - mondta Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója, aki szerint ezt konkrétabban kellene megfogalmazni.
A szakember szerint fontos lenne az is, hogy a barna prémium számításának elvét határozzák meg és hozzák nyilvánosságra, az érintett termelők ugyanis csak ennek birtokában tudják meghozni a megfelelő gazdasági döntést a rendszerhez való csatlakozásról.
(forrás: napi.hu)
