Hírlevél
Bejelentkezés
Van is, lesz is uniós pénz energiahatékonyságra
A Vidékfejlesztési Programban már most, elérhetők energetikai fejlesztésre szánt vissza nem térítendő források, és előbb-utóbb a júliusra várt, hasonló célú GINOP pályázatok is megjelennek.
A források elnyerésének feltétele, hogy a vállalat nyereségesen működjön, de a pályázó esélyét nem a cég árbevétele befolyásolja, hanem az, hogy a beruházással mennyi energiát fog megtakarítani.
A fűtés, hűtés, villamos áram költsége jelentős tétel a cégek működési kiadásai között – különösen a gyártó üzemek esetében –, de a környezetvédelmi célok elérésében is nagy szerep jut az energiafogyasztásnak. Ezért szinte valamennyi vállalat odafigyel arra, hogy hogyan tudja hatékonyabbá tenni az energiagazdálkodását. Bizonyos beruházásokat a törvény ír elő, más fejlesztések elvégzése pedig a cég hosszú távú érdeke.
– Korszerű szigeteléssel, nyílászárókkal, szellőzőrendszerekkel, gépészeti berendezésekkel átlagosan húsz–negyven, kiugró esetben viszont akár hatvan százalékot is meg lehet spórolni a rezsikiadásokon, ami egy gyárcsarnok esetében több százezer forint megtakarítást jelenthet havi szinten. A nagyobb volumenű fejlesztésekhez érdemes pályázati forrásokat igénybe venni, de már egy saját zsebből is kifizethető kisebb beruházás – például az egy-két éven belüli megtérüléssel kecsegtető világításkorszerűsítés – is csökkenti a havi kiadásainkat, miközben jobbá teszi a dolgozóink munkakörnyezetét – mutat rá Torma Erzsébet, a Goodwill Consulting Kft. vezető tanácsadója.
A csökkentésért jár a pont
Az esetek többségében egy komplex energetikai beruházás – átlagos üzemi működést és méretet feltételezve – megtérülési ideje hét-nyolc év. Ezt tudja akár a felére rövidíteni, ha sikerül vissza nem térítendő uniós forrást bevonni a fejlesztéshez. Jelen pillanatban kizárólag a Vidékfejlesztési Program által az agrárium szereplői és az önkormányzatok számára érhető el ilyen támogatás. A kormányzat júliusra ígérte, hogy a GINOP keretében a vállalkozások számára is megnyílik a lehetőség, erre azonban még várnunk kell. Az összesen százhatvanmilliárd forintos kerettel megnyíló, energetikai korszerűsítésekre lehívható konstrukció pontos feltételeit még nem ismerjük, de néhány elemét már igen. A kizárólag a konvergenciarégió vállalkozásainak elérhető pályázat célja az energiaköltségek csökkentése lesz, vagyis azok a cégek tudnak majd pályázni, amelyek számlákkal igazolják, hogy az elmúlt években az érintett épület mennyi energiát fogyasztott.
– Legalább egy, de inkább három évre visszamenő számlaadatokkal kell a fogyasztást alátámasztani, ami azt jelenti, hogy a cégek, amelyek most vettek meg egy korszerűtlen épületet, valószínűleg nem fognak tudni pályázni még akkor sem, ha az előző tulajdonos számlákkal tudja igazolni a fogyasztást. Az ugyanis nem a pályázaton benyújtott tevékenységhez kötődik. A negyven-ötven százalékos támogatási intenzitású komplex pályázat pontozásos rendszerű lesz. Nem muszáj több elemre pályázni, de minél sokrétűbb felújítást végzünk az épületen, kezdve a külső szigeteléstől a nyílászárók cseréjén át a megújuló energiaforrások kihasználásáig, annál magasabb pontra számíthatunk. A pályázatoknál ugyanis belső megtérülési rátát kell számolni, ami a projekt összköltsége és a megtakarított energia hányadosa, vagyis minél több korszerűsítést végzünk, és így több energiát takarítunk meg, annál magasabb lesz a kapott pontunk. Persze minél több elem szerepel a projektben, annál drágább a beruházásunk, de a tapasztalatok szerint a megtakarított energia nagyobb mértékben nő, mint a költségünk – mutat rá a szakember.
Kockaházak előnyben
A korábbi pályázatokból kiindulva az energetikai korszerűsítésre nyerhető támogatásra leginkább az üzemek, gyártócsarnokok esélyesek, az irodaházak viszont kevésbé. Magas pontra számíthatnak a 2006 előtt épült, korábban sok energiával üzemeltetett, viszonylag szabályos négyzet vagy téglalap alaprajzú és kevés ablakfelülettel rendelkező csarnokok.
– A zegzugos elrendezés, illetve a túl sok üveg vagy jelentősen megemeli a beruházás költségét, vagy az energiamegtakarításban elért eredményünket rontja, de mindenképp gyengíti a pályázat belső megtérülési mutatóját. Összességében felújításnál százötven–kétszázezer forintos négyzetméterenkénti fajlagos költséggel számolhatunk, napelemes beruházásnál pedig nettó négyszázötvenezer forinttal kilowattonként – mondja Torma Erzsébet.
A már folyó Vidékfejlesztési Program keretében az állattartó telepek és élelmiszeripari feldolgozók számára kiírt energiakorszerűsítési pályázatoknál plusz pályázati pontot érnek a megújulóenergia-beruházások. Ebből kiindulva valószínűsíthető, hogy majd a GINOP-pályázatokban is növeli a pályázók esélyeit, ha megújuló energiaforrásban gondolkodnak, de nem mindegy, hogy melyikben.
Magyarországon a legkönnyebben elérhetők a napelemek. Ha csak saját zsebből finanszírozzuk a beruházást, a megtérülési idő körülbelül tíz év, ami – ha egy vállalkozás hosszú távra tervez – belátható idő. Sőt! Ha a beruházás költségének ötven százalékát pályázatból valósítjuk meg, akár öt év alatt megspórolhatjuk a havi energiakiadásokon a fejlesztés árát. Napelemet viszont csak akkor tervezzünk, ha az épületnek déli vagy délnyugati tetőfelülete van. Ennek hiányában érdemesebb biomasszakazánban vagy hősszivattyúban gondolkodni. Utóbbi egyre rövidebb megtérülési idővel kecsegtet, köszönhetően a készülékek javuló hatásfokának. A használati meleg vizet előállító napkollektorok viszont csak azoknak a vállalatoknak érik meg, amelyek jelenetős vízfelhasználók, mint például az úszómedencével ellátott szállodák, a nagyüzemi konyhák vagy a gyárak, ahol a munkatársak rendszeresen zuhanyoznak.
Megújuló energiaforrásra szinte valamennyi kiírásban van keret, amely megengedi az infrastrukturális beruházások elszámolását.
Megéri készülni!
A pályázatok előkészítését érdemes mielőbb elkezdeni. Idő kell a műszaki tervezésre, az energiaauditra és az energiatanúsítvány megszerzésére. Ha mindez már a kezünkben van, el lehet készíteni a beruházás belső megtérülési mutatóját. Érdemes időt hagyni arra is, hogy ha az első változat pályázati szempontból nem előnyös, újraterveztessük a fejlesztést.
– A korábbi kiírásokból kiindulva az egy és tizenöt közötti megtérülési ráta az ideális. A tervezés pluszköltséggel jár, de a pályázatban ezek elszámolhatók. Szintén kiadást jelent – csak a huszonötmillió forint feletti támogatási összegű pályázatok esetében – a közbeszerzés, illetve számolnunk kell az áfával – kivéve az engedélyköteles beruházásoknál, ahol a törvény megengedi a fordított áfafizetést – és az önerővel. Valószínű, hogy a GINOP energetikai korszerűsítési pályázatánál is lesz lehetőség előleg lehívására, de korábban ezt a kiírók biztosítékhoz kötötték – teszi hozzá Torma Erzsébet.
Mivel a kormányzat deklaráltan szeretné minél előbb kiosztani az uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázatok támogatását, 2017 után nagy valószínűséggel kevesebb kiírásra számíthatunk. Az energiakorszerűsítésben gondolkodóknak tehát érdemes kihasználniuk a mostani lehetőséget.
(forrás:piacesprofit.hu)
