Hírlevél
Bejelentkezés
Elhúz a szél, és felsüt a nap
Míg az 1971 és 2014 között eltelt 43 évben évente 9 százalékkal nőtt a zöldenergia-termelés, addig egyedül 2013 és 2014 között 11,2 százalékkal.
Ám egyre erőteljesebbek az áram termelése és kereslete közötti egyensúlykilengések, amelyeket az okoz, hogy az időjárásfüggő áramtermelés nem folyamatos, intenzitása ingadozik.
A szél- és a napenergia hasznosítása bővül a leggyorsabb ütemben a világon. Míg az 1971 és 2014 között eltelt 43 évben évente 9 százalékkal nőtt a zöldenergia-termelés (a vízenergia és a bioüzemanyagok nélkül), addig egyedül 2013 és 2014 között 11,2 százalékkal. Ám az egyébként örvendetes trend miatt egyre erőteljesebbek azok az áram termelése és kereslete közötti egyensúlykilengések, amelyeket az okoz, hogy az időjárásfüggő áramtermelés nem folyamatos, intenzitása ingadozik, az alakulását nehéz előre jelezni, így tervezni is.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint három területen kell stratégiai szintű intézkedéseket hozni azért, hogy növekedjen a környezetkímélő villamos energia termelésének szintje. Az első szerint a műszaki fejlesztéseknek a nap- és a szélenergiával történő áramtermelés maximálását kell célozniuk, úgy, hogy annak hasznát a teljes villamosenergia-rendszer élvezhesse. Másodikként olyan rendszerüzemeltetésre van szükség, amelyben a mainál jobb a nap- és a szélenergiával előállított áram mennyiségének előrejelzése, és fejlettebb az erőművek működésének menetrendezése (ütemezése) is. Végül pénzt kell fektetni többek között a rugalmasan hozzáférhető energiaforrásokba, az áramtárolásba és a villamosenergia-rendszer fejlesztésébe.
Az IEA úgy látja, hogy az eddigitől eltérő módon kell megítélni a nap- és a szélenergiával folyó áramtermelés gazdaságosságát is. A hangsúly az LCOE-mutatón, azaz a kiegyenlített villamosenergia-költségen van. E mutatóból az derül ki, hogy egységnyi villamos energia előállítása mennyibe kerül az erőmű teljes élettartamára vetítve. Az energiaügynökség szerint viszont a nap és a szél esetében figyelembe kellene venni azokat a pozitív és negatív tényezőket is, amelyekkel e két energiatermelési forma a villamosenergia-rendszerre hat. Előrejelzésük szerint a változékonyan termelt megújuló energia (variable renewable energy, VRE) részaránya Dániában például eléri az 50 százalékot 2020-ra, a teljes energiatermelésen belül. A németországi arány ennek nagyjából a fele lesz, a hazai cselekvési terv 2020-ra 20 százalékos megújuló részarányt céloz meg.
(forrás:vg.hu)
