Menerko - Optimális energiamenedzsment

Duplán bebiztosította magát a kormány a haladással szemben

Erősen abba az irányba tart a magyar szabályozás, hogy teljesen ellehetetlenítse az új szélerőmű beruházásokat.

 Az előírások alapján lényegében ma nincs Magyarországon megfelelő hely szélerőmű telepítésre, de még ha találnánk is ilyet, a technológiai megkötések miatt a forgalomban lévő megoldások nagy része a szabályozásnak nem felel meg. Tény, hogy a szélenergia komoly ingadozásokat képes okozni a hektikus termelés miatt, aminek kezelése még olyan országoknak is sok esetben problémát okoz, mint Németország.

A kormány kinyírja a szélerőműveket

Magyarországon 2011 óta nem épült szélerőmű, az új kapacitások létesítése tenderekhez van kötve. A szélerőművek engedélyezésének szabályozásához új kiegészítő rendeletek érkeztek legutóbb, az új speciális szabályok miatt pedig a jövőben az alábbi feltételek teljesítése mellett lehet szélerőműveket telepíteni:

• Egy szélturbina toronyba legfeljebb 2 MW-os villamos termelő egység építhető be
• Az 50 kW-nál nagyobb kapacitású szélturbina hossza nem közelítheti meg 50 méternél jobban a talajt
• A szélturbinák föld feletti magasságát úgy kell meghatározni, hogy a légiközlekedést, valamint a föld feletti hálózatokat ne zavarja, a mértéke pedig a 100 métert nem haladhatja meg
• Az 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű szélturbinalapát hosszát úgy kell meghatározni, hogy a földfelszínt működés közben 50 méternél jobban ne közelítse meg.
• A szélturbinák zajterhelése 1,5 méterre a terepszint felett nem haladhatja meg egy korábbi miniszteri rendeletben (a villamosművek, a termelői, magán és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló miniszteri rendelet) megszabott biztonsági övezeten belül a 60 dB-t, ezen kívül pedig a 40 dB-t.

A szabályozás mindemellett kiegészült egy kormányrendelettel (Kormány 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelete a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról), ami előírja, hogy "Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül - a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével - szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el". Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a települések 12 kilométeres környezetében szélturbinák nem helyezhetők el.

Hol lehet ezek után építeni?

A szabályozásban történt változások igen komoly területi telepítési megkötéseket jelentenek, az Energiaklub blogjában egy geoinformatikai szoftverrel készített vizsgálat eredményeit ismertette, mely Magyarország térképén az új szabályozás értelmében a szélerőmű telepítésre alkalmas területek fehérrel jelölte. Az eredmény magáért beszél:

Hasonló következtetésekre jutott a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) is egy frissen készített tanulmányában. Megállapították, hogy a Kisalföldnek azon a részén, ahol a szélerősség megfelelő az erőművi szélenergia termeléshez, lényegében nincs olyan hely, ahol 12 kilométeren belül ne találnánk településhatárt.

Van megfelelő turbina?

Még ha találunk is olyan területet, ami megfelel a fentebb említett kritériumnak, akkor is felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan szélturbina, ami megfelel a szélenergia szabályozás jelenlegi feltételeinek. A REKK a 10 legnagyobb szélerőmű gyártó (Siemens, GE, Vestas, Goldwind, Enercon, United Power, Gamesa, MingYang, Envision, XEMC) elérhető turbináinak műszaki specifikációit tekintette át azzal a céllal, hogy azok vajon megfelelnek-e a magyar szabályozásnak (100 méteres toronymagasság, max. 2 MW turbina teljesítmény, lapáthosszra vonatkozó előírások, zajterhelés).

Az adatok elérhetőségének hiányában a zajterheléses vizsgálatot nem végezték el, a többi 4 feltételnek a megvizsgált 208 turbinából mindössze 9 felelt meg:

• GE 1.85-82.5
• Goldwind/Vensys Vensys 77
• Goldwind/Vensys Vensys 82
• Goldwind/Vensys Vensys 87
• Enercon E-48
• Enercon E-82
• Gamesa G80
• Gamesa G97
• Envision 1.5-93

A legerősebb megkötés a talajtól számított legalább 50 m-es magasság, ezt a turbinák 30 százaléka teljesítette. A megkötés a REKK szakértői szerint nehezen érthető és nagyon érzékeny a határ megállapítására, ha 40 m-ben írná elő ezt a szabályozás, akkor a turbinák 50 százaléka megfelelne a követelményeknek. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a 2 MW-os felső korlát is szigorúnak számít, méretezésben ez már inkább alsó, mint felső korlátnak tekinthető (a világszerte átlagosnak mondható 3 MW-hoz képest).

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a szabályozás olyan feltételeket támaszt a szélerőművekkel szemben, melyeknek a forgalomban lévő technológiák nagy része nem felel meg. A kérdés csak az, hogy a cél a szélerőmű telepítés teljes ellehetetlenítése, vagy bizonyos gyártók "előnyös helyzetbe hozása", ezekkel a feltételekkel ugyanis a piacvezető gyártók belépését nagyban korlátozzák a magyar piacra.

Mire fel a nagy ellenállás? Miért nem szeretjük a szelet?

A szélenergia az egész iparágon belül sötét lónak számít, még az olyan országok is folyamatosan küzdenek a nem kiegyenlített termelés okozta problémákkal, mint az energetikai forradalomban élenjáró Németország. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hetekkel ezelőtt az NRGreport kérdésére fejtette ki, hogy a szélerőművekben termelt energia a többi megújulóhoz képest is drágának számít Magyarországon, és a lehetséges (hálózatbeli) negatív hatások miatt sem érdemes átgondolatlan, nagyobb szélerőmű-fejlesztést véghezvinni. A magasabb költségeket az okozza, hogy relatíve alacsony működési óraszámmal üzemelnek a hazai szélerőművek, az ingadozó termelés miatt pedig jelentős tartalékokról és szabályozói kapacitásról kell gondoskodni. (A MAVIR 2015. IV. negyedéves jelentése szerint a szélerőművek terv-tény eltérései okozzák a kiegyenlítő költség kb. 56 százalékát, 11 százalékot tesz ki a biomassza, míg 13 százalékot a többi típus eltérése). Hálózatbiztonsági szempontból a pillanatnyi időjárástól való erős függőség mellett hátrány, hogy a szélerőműveknél a termelési csúcs jellemzően éjszaka van, amikor kevesebb áramra van szükség. Ezt persze lehet tárolni (szivattyús tározós vízi erőmű), azonban az NFM jelzése szerint erre alkalmas területek nálunk nincsenek, ezek ugyanis természetvédelmi oltalom alatt állnak.

Máshol is okoz problémákat

A szélenergia okozta termelés ingadozás más országokban is próbára teszi a hálózatokat, számos helyen felmerültek a nem szándékolt áramlások negatív hatásai. Becslések szerint ennek a kárnak a mértéke Európában 2014-ben 1 milliárd euró körül lehetett, amit elsősorban a német szélerőművek okoztak. Ez azért alakulhatott ki, mert Németországban az utóbbi években drámaian nőtt a szélenergia alapú áramtermelés, olyannyira, hogy az idei évben már hatóságilag kellett szabályozni a növekedés mértékét. 2015-ben a német áramtermelésnek több mint a felét már a szélenergia adta, az erőművek az ország északi részére korlátozódnak, miközben a nagy áramfogyasztó déli területeken a kieső atomerőműveket nem igen pótolja semmit. Ez azt jelenti, hogy az ország északi és déli területeit összekötő vezetékek igencsak túlterheltek. Emiatt a villamos áram sok esetben a túlterhelt vezetékeket kikerülve áramlik a rendszerben, és helyenként a szomszédos országokba is átmegy, mielőtt még a felhasználás helyére ér. A nem szándékolt áramlás azért káros, mert nagyon nehéz előrejelezni, hogy mikor érkezik, viszont a vezetékekben megfelelő szabad kapacitásokat kell erre fenntartani.

(forrás:portfolio.hu)