Hírlevél
Bejelentkezés
Megújuló energia és az EU
Cikkünk célja, hogy bemutassa a legfrissebb statisztikákat a megújuló energia EU tagországaiban történő felhasználásáról. Megújuló energiaforrások alatt a következőket értjük: szélenergia, napenergia (termál, fotovoltaikus és koncentrált), vízenergia, árapály energia, geotermikus energia, bioüzemanyagok, és a hulladék megújuló része.
A megújuló erőforrások felhasználása számos előnnyel jár, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenésével, az energiaellátás diverzifikációjával és a kőolajpiaci (elsősorban az olajra és gázra gondolva) függőség enyhítésével.
A megújuló energiaforrások használatának növelése tovább ösztönözheti az EU munkaerőpiaci növekedését az új „zöld"technológiák által teremtett új munkahelyek számával.
Főbb statisztikai eredmények a megújuló energiaforrások tekintetében
Elsődleges energiatermelés
AZ EU-28-on belüli elsődleges energiatermelés 2014-ben 196 millió tonna kőolaj egyenérték volt. Ez az összes energiaforrásból előállított primer energia 25,4 %-a. Az EU-28-n belül a megtermelt megújuló energiamennyiség összességében 73,1 %-kal nőtt 2004 és 2014 között, ami évi 5,6 százalékos növekedésnek felel meg.
A megújuló energiaforrások között az EU-28-n belül a legfontosabb a szilárd biomassza és a megújuló hulladék volt, ezek 2014-ben a megújuló energiatermelés 2/3-t adták (63,1 %).
A vízenergia volt a második legfontosabb tényező az energiamixből (16,5%), ezt követte a szélenergia (11,1 %). Noha a szél-és napenergia termelési szintje viszonylag alacsony maradt, de kiemelendő a viszonylag gyors emelkedése. A legutóbbi számok alapján 2014-ben 6,1 százalékot tettek ki az EU-28 összes energiatermeléséből, míg a geotermikus energia 3,2 %-ot. Az árapály energia, a hullámerőmű és a vízerőmű által termelt energia jelenleg nagyon alacsony szinten áll, ezeket elsősorban Franciaországban és az Egyesült Királyságban alkalmazzák.
2014-ben az EU-28-n belül a legnagyobb megújuló energiatermelők Németország (18,4 %), Olaszország (12,1 %) és Franciaország (10 %) voltak, ők értek el egyedül kétszámjegyű részesedést. Őket követte Spanyolország (9,2 %) és Svédország (8,5 %). Magyarország ugyanezen időszak alatt mintegy 2000 kőlaj egyenértékű elsődleges energiatermelést tud felmutatni.
1. táblázat: Megújuló energiatermelés 2004-ben és 2014-ben
A tagországok által kialakított energia mixben viszont jelentős különbségeket lehet észrevenni, amely a különböző természeti és éghajlati adottságoknak köszönhető. Például Máltán a megújuló energia négyötöde (80,3 %) és Cipruson nagyságrendileg kétharmada (66,7 %) napenergiából származik. Ezzel szemben az olyan viszonylag „hegyes" országokban, mint Svédország, Horvátország, Ausztria és Szlovénia a megújuló energiatermelés közel/vagy kicsit több, mint egyharmadát vízenergiából fedezik. A vízenergia szintén a megújuló energiaforrások 1/3-t adja a korábbi Jugoszláv Köztársaság államaiban: Macedóniában, Szerbiában és Montenegróban, kétharmadra nőtt Albániában, és Norvégiában tetőzik, ahol a teljes megújuló energiatermelés 91 %-át így biztosítják.
Olaszországban, ahol aktív vulkanikus folyamatok vannak, a megújuló energiatermelés egyötöde (22,1 %) geotermikus energiából származik, és Izlandon ennek aránya 78,7 %-ra emelkedett. A szélenergia aránya Írországban különösen nagy volt (51,8 %), és a következő országokban szintén a termelés egynegyedét adta: Spanyolország, Egyesült Királyság és Dánia.
Máltán az összes megújuló energiatermelés 2004 és 2014 között évente átlagosan 41,3 százalékkal nőtt, noha összteljesítményben még így is messze a legalacsonyabb maradt az EU-28 országok között. Ugyanebben az időszakban az átlagos éves növekedés meghaladta a 10 százalékot Belgiumban (14,2 %) az Egyesült Királyságban (12,7 %) és Írországban (11,7 %). Eközben a növekedés Franciaországban, Romániában, Litvániában, Dániában, Svédországban, Horvátországban és Finnországban 3 % alatt maradt.
Magyarországon a megújuló energia igen magas része, 89,2 % biomasszából származik, ezt követi a geotermikus energia 6,3%-kal és a vízenergia 1,3-kal. A napenergia mindössze 0,5%-kal képviselteti magát a hazai energiamixen belül
Fogyasztás
2014-ben az EU-28 bruttó energiafogyasztásának 12,5%-kát megújuló energiaforrásokból biztosították. A megújulók fontosság a bruttó belföldi energiafogyasztáson belül az alábbi országokban viszonylag magas volt: Lengyelország (25%), Dánia (26,2%), Finnország (29,4%) és Ausztria (30%). Azonban vannak olyan országok, ahol a belföldi fogyasztás 1/3-t is meghaladta : Svédország (35,8%), Litvánia (36,2%), Norvégia (44,8%) és Izland (86,3%). Magyarország nem teljesít túl fényesen, jelenleg a belföldi fogyasztás mindössze 8,4%-a származik megújuló energiaforrásból, mely értékkel a sereghajtók közé tartozunk.
2. táblázat:A megújuló energiák aránya a teljes fogyasztáson belül
Az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra a bruttó energiatermelés 20%-kát megújuló energiaforrásokból állítsák elő. Ezt a célt minden tagországban Nemzeti Cselekvési Tervekkel segítik elő. Az 1. ábra mutatja a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat a megújuló energiák részesedéséről az össz energiafogyasztásban, és a 2020-ra kitűzött célokat.
1. ábra:A megújuló energia aránya a teljes fogyasztáson belül, 2014-ben és 2020-ban
2014-ben a megújuló energiaforrások részaránya a bruttó össz energiafogyasztásban 16,0%-on állt az EU-28-on belül. 2014-ben az EU tagországokon belül a megújuló energiák részesedése az össz energiafogyasztásban Svédországban volt a legmagasabb (52,6%), míg Litvánia, Finnország, Ausztria 30%-os részesedést ért el. Ezzel szemben Franciaországnak, Hollandiának és az Egyesült Királyságnak minimum 8%kal kell növelnie a részesedést, hogy elérje a kitűzött célt. Ellenpéldaként 9 ország már teljesítette a 2020-ra kitűzött célt, de ez különösen igaz Horvátországra, Svédországra és Bulgáriára.
Villamos energia
A legfrissebb 2014-es adatok (2. ábra) azt mutatják, hogy a megújuló energiából előállított villamos energia az EU-28 összes energia fogyasztásának több mint egynegyedét tette ki (27,5 %). Ausztriában (70 %) és Svédországban (63,3 %) az energiafogyasztás legalább háromötöde megújuló energiaforrásokból lett fedezve, nagyrészt vízenergiából és szilárd biotüzelőanyagból.
2. ábra:A megújuló forrásokbólelőűllított vllamos energia aránya ateljes energiafogyaszáshoz(%), 2014-ben
A 2004-től 2014-ig terjedő időszakban a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia növekedése 3 megújuló energiaforrás terjedését tükrözi, nevezetesen a szélturbinákét, a napelemekét, és a szilárd biotüzelőanyagokét.
3. ábra:A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, EU-28, 2004–14
Noha a vízenergia maradt az EU-28 tagországaiban a legtöbb villamos energiát előállító megújuló energiaforrás (43,9 %), de az így előállított villamos energia mennyisége 2014-ben meglehetősen hasonló volt az egy évtizeddel korábbi adatokhoz, összesen 12,1 %-kal növekedett.
Ezzel szemben a szilárd biomasszából (beleértve a megújuló hulladékokat is) és a szélenergiából származó villamos energia mennyisége 2014-ben 1,8-szor és 3,3-szor nagyobb volt, mint 2004-ben.
A szélturbinák relatív részesedése 27,4 %-ra, míg a szilárd biomassza relatív részesedése 18 %-ra nőtt 2014-ben az összes villamos energiatermelésben a megújuló energiák között.
A napenergiával megtermelt villamos energia esetében a növekedés még kiemelkedőbb: a 2004-ben mért 0,7 TWh-hoz képest 2014-ben elérte a 92,3 TWh szintet. Ebben a 10 éves periódusban a napenergia által termelt villamos energia hozzájárulása az összes villamos energiatermeléshez 0,1%-ról 10 százalékra ugrott.
Ezzel szemben az árapály energia, a hullámokból és az óceánból nyert energia mindössze 0,05 %-ot tett ki.
Szállítás
2008 végén az EU megegyezett, hogy minden tagország számára kitűznek egy célt, hogy a közlekedési szektorban felhasznált összes üzemanyag legalább 10 százalékának olyan megújuló energiaforrásból kell állnia, mint folyékony bioüzemanyagok, hidrogén vagy „zöld” villamos energia. Ezt a célt szintén 2020-ig kellene elérnie a tagországoknak.
2014-ben ez az arány az EU-28-n belül 5,9 százalékon állt. A legjobban Finnország (21,6 %), Svédország (19,2 %) teljesít, a legrosszabbul Spanyolország (és Észtország áll, kevesebb, mint 1 százalékkal (ld. 4. ábra). Pozitív visszajelzés, hogy Magyarország is a lista elején áll, egész pontosan jelenleg az 5. helyen, azonban nagyságrendileg 6%-os teljesítményével még van mit tennie, hogy elérje a kitűzött 10%-os célt.
4. ábra:A közlekedési szektorban felhasznált megújuló energiaforrások aránya, 2014
A felhasznált adatok forrás
A cikkben felhasznált statisztikák a 1099/2008 energiastatisztikákról szóló rendelet, és a 2014. áprilisában kiadott 431/2014 egységes szerkezetbe foglalt jogszabály alapján lettek kiszámolva.
A megújuló energia részesedése a bruttó összefogyasztásban az Európa 2020 stratégia egyik kulcsfontosságú mutatójaként lett meghatározva, mely az előrehaladást és a fenntartható növekedést hivatott jelezni. Ezt az indikátort a 2009/28/EC direktívában meghatározott célok elérésének iránymutatásaként lehet tekinteni – habár néhány tagországban a megújuló energiákra alkalmazott statisztikai rendszert még nem alakították át teljesen úgy, hogy megfeleljen a direktíva követelményeinek. (Például a hőszivattyúk felhasználásával hasznosított környezeti hőt sok ország nem méri). Ezenkívül a direktíva előírja, hogy a vízenergia és a szélenergia részarányának számításához a normalizált szabályt kell alkalmazni az időjárási hatások elsimítása érdekében.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a direktíva szerint következőképpen kell kiszámítani: a megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó fogyasztása osztva az összes energiaforrásból származó teljes bruttó energiafogyasztással, százalékban kifejezve.
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának tartalmaznia kell a vízerőművek, a folyékony biomassza, szél, nap és geotermikus energia által megtermelt villamos energiát.
A közlekedési szektorban felhasznált megújuló energiaforrások részarányának kiszámításakor szintén a 2009/28/EC direktívában meghatározott módszertant alkalmaztuk. 2010-ig az összes folyékony bioüzemenyagot tartalmazza a számítás. 2011-től kizárólag az adatfelhasználást szigorították az említett direktívával kompatibilis folyékony bioüzemanyagokra.
Kontexus:
Az Európai Bizottság számos energia stratégiát alakított ki, amelyek célja egy biztonságosabb, fenntarthatóbb és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése.
Eltekintve az éghajlatváltozás elleni küzdelemtől az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiaforrások használata várhatóan elősegíti a biztonságos energiaellátást, nagyobb diverzitást biztosít az energiaellátás során, csökkenti a légszennyezést, valamint lehetőséget kínál a környezetvédelem és a megújuló energia területén a munkahelyteremtésnek.
Az integrált energia és klímavédelmi stratégiát 2008-ban fogadták el, mely további ösztönzést nyújt, hogy 2020-ra 20 %-os részarányra növekedjen az EU energiafogyasztásán belül a megújuló energiák alkalmazása, miközben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása 20 %-kal csökken. Ennek tükrében született meg az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EC direktívája, mely már általános célként írja le, hogy 2020-ra az EU energiafogyasztásának 20 %-a kötelezően megújuló energiaforrásokból kell származnia, és ezt kötelező érvényű nemzeti célkitűzésekre bontotta le, figyelembe véve a tagállamok különböző kiindulópontjait. Emellett 2020-ra valamennyi tagállamnak el kell érnie a megújuló energiáknak a közlekedési ágazatból kivett 10 %-os részesedését.
2012. június 6-án az Európai Bizottság az alábbi címmel adott ki közleményt: „Megújuló energia: az európai energiapiac egyik meghatározó tényezője”, amely összefoglalta a 2020 utánra vonatkozó megújuló energia politikai lehetőségeket. A Bizottság a tagországokat fokozottabb erőfeszítésekre szólította fel. 2014 januárjában az Európai Bizottság előterjesztette a 2030-ig szóló energetikai és klímapolitikai célokat annak érdekében, hogy ösztönözze a beruházásokat az infrastruktúra és az alacsony széntartalmú technológiák területén. Az egyik fő célpont, hogy 2030-ra már az energiafogyasztás 27 %-a megújuló energiákból származzon. Ezeket a célokat egy újabb lépésnek tekintik ahhoz, hogy elérjék a 2050-re kitűzött üvegházhatású gáz emissziós céljait.
Az Európai Bizottság 2014-ben kihirdetett 10 prioritása közül az egyik legfontosabb az energia unió.Az energia unióra vonatkozó uniós jogszabálycsomag célja, hogy megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát biztosítson Európa és polgárai számára.
A Bizottság 2015. február 25-én tette közzé az energia unióra vonatkozó keretstratégiáját, amelynek legfőbb célja a gazdaság dekarbonizálása.
(forrás:http://ec.europa.eu/)
