Hírlevél
Bejelentkezés
Megújuló energia támogatás Európában
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzései szerint jelentős növekedés várható az elkövetkező években a megújuló alapú áramtermelésben, azonban akármilyen erős is a szándék a tiszta energiatermelésre, a növekedéshez sokáig szükség lesz még támogatásokra. Az alábbiakban azt tekintettük át, hogy Európában milyen támogatási rendszerek vannak a megújulóknál, és azt, hogy a hazai gyakorlat ehhez hogyan igazodik.
Nagy felfutás jöhet a megújulókban
A párizsi klímaegyezmény életbe lépésével az elkövetkező években újabb lendületet kaphat a megújuló alapú energiatermelés növekedése, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) várakozásai szerint 2040-ig a megújulókban várható a legnagyobb mértékű felfutás globálisan. Az előrejelzési időszak alatt a szervezet becslései szerint 44 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség világszerte az energiapiac kínálati oldalán, aminek várhatóan mintegy 20 százaléka mehet a megújulókba.
Ahhoz azonban, hogy a megújulók térnyerése tovább folytatódjon, szükség van a támogatásokra, hiába eshetnek várhatóan további 40-70 százalékkal a napelem költségek, illetve 10-25 százalékkal a szárazföldi szélenergia termelési költségek (IEA előrejelzés). Az alábbiakban azt tekintettük át, hogy milyen típusú támogatási rendszerek vannak Európában a megújulóknál, illetve azt, hogy hogyan viszonyul ehhez a magyar támogatási rendszer.
Támogatási rendszerek Európában
Alapvetően három típusa különíthető el a támogatási rendszereknek Európában, a kötelező betáplálási tarifa rendszer (feed-in-tariff), a zöldbizonylatos rendszer és a közvetlen beruházástámogatási rendszer.
Kötelező betáplálási rendszer
Ennek lényege, hogy az áramszolgáltatókat a megújuló alapú áramtermelés átvételére kötelezik meghatározott áron. Az energiatermelőkkel hosszútávú szerződéseket kötnek, melynek kondíciói alapvetően a termelő technológia költségeihez igazodnak. Vagyis a megtermelt zöldenergiáért kapott ár nem egységes, a szél és napenergia alacsonyabb átvételi árat kap, mint például egy árapály erőmű által termelt energia. Az árdifferenciálás azonban nem csak a termelési technológiától függ, befolyásolhatja a projekt elhelyezkedése, a termelő létesítmény mérete, valamint az is, hogy a létesítmény milyen régióban helyezkedik el. A kötelező betáplálási rendszerekbe gyakran be van építve az átvételi áraknak egy előre meghatározott csökkentése, ennek célja, hogy kövesse, illetve ösztönözze a termelési technológia költségeinek fokozatos csökkenését. A rendszer célja, hogy költség alapú támogatást nyújtson a zöldenergia termelőknek, hosszú távon biztosítva az árak kiszámíthatóságát, mely segíti a beruházásokat, a finanszírozást.
Az Európai Bizottság 2008-ban egy átfogó vizsgálatot végzett a kötelező betáplálási rendszerek működéséről, és arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben megfelelően adaptálja egy ország a rendszert, akkor ez a leghatékonyabb módja a megújuló alapú energiatermelés támogatásának. Később mások is végeztek átfogó kutatásokat, hasonló megállapításra jutott a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mellett például a Deutsche Bank is.
A rendszer működésére talán a legjobb példa Németország, ahol a fukusimai atomkatasztrófa után egyértelműen a megújulókra helyezték a hangsúlyt. Németország mellett azonban az elmúlt években számos más európai ország is bevezette a kötelező betápláláson alapuló támogatási rendszert, mint például Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, vagy Svájc.
Zöldbizonylat rendszer
Ennek a lényege, hogy minden megújuló energiát termelő egység a megtermelt megawattórák után meghatározott számú zöldbizonylatot kap, amit aztán értékesíthet. A bizonylatok száma függ attól, hogy a termelő egység milyen technológiával, milyen energiaforrással működik. A rendszer Romániára jellemző, ahol a zöldenergia termelők az itteni piacon értékesíthetik a zöldbizonylatokat. A beruházók ezen keresztül tudják fedezni költségeiket. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) az Európai Bizottság által jóváhagyott támogatási rendszerben minimum 27 eurós és maximum 55 eurós értékesítési árat határozott meg a zöldbizonylatokra. Az energiakereskedőknek a hatóság meghatározza, hogy mennyi ilyen bizonylatot kell megvásárolniuk a közvetített energia mennyisége alapján. Ha ezt nem tartják be, minden egyes meg nem vásárolt bizonylatra büntetést szabnak ki.
Közvetlen beruházástámogatás
Ennek a módszernek a leggyakoribb formája a vissza nem térítendő beruházás támogatás, amikor az állam a beruházás összegének egy bizonyos részét visszafizeti a beruházónak. Az erre rendelkezésre álló források jellemzően végesek, így a beruházók pályázat útján juthatnak vissza nem térítendő támogatásokhoz.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon egy 2008-as kormányrendelet kötelezi az áramszolgáltatókat a megújuló alapon termelt villamos energia átvételére. Nálunk jelenleg a Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) rendszer működik, ami a gyakorlatban aligha mondható klasszikus kötelező betáplálási rendszernek, mivel kizárja a teljes önkormányzati, intézményi és kkv szektort, valamint csak a nagyobb megújuló erőműveket támogatja. A lakosság számára beruházási támogatások, pályázatok vannak. Ezt a rendszert váltja majd a tervek szerint 2017-től a METÁR, ami az európai energiapiaci irányelveknek megfelelően piaci alapokra helyezi a megújulók támogatását: pályázni kell a támogatásra, az a projekt nyer támogatást, mely a legnagyobb hatékonysággal termel.
Csapdák: könnyen irányíthatatlanná válhat a rendszer
Nagyon nem mindegy, hogy a támogatási rendszerekben az induló támogatási tarifákat hol rögzítik az egyes országok. A spanyolok például 2008-ban a német tarifákkal indították el saját kötelező betáplálási támogatási rendszerüket, ami igencsak kedvező volt és mintegy 6 éves megtérülési időt jelentett a beruházási projekteknek. Emiatt olyan mértékű beruházási hullám indult meg a zöldenergia szektorban, hogy a költségvetés nem tudta már kezelni a helyzetet.
A legtöbbször tankönyvi példaként emlegetett Németországban is kezd egyre irányíthatatlanná válni a helyzet. A legnagyobb hálózati társaságok nemrég jelentették be, hogy januártól tovább emelkedik az áram pótdíj, ami a megújulók támogatását finanszírozza, kilowattóránként 6,35 eurócentről 6,88 centre. Amikor a rendszert 2000-ben bevezették, az adó még mindössze 0,19 cent volt kilowattóránként. Németország jelenleg ott tart, hogy évente 25 milliárd euró körüli összeget fordítanak a megújulók támogatására.
(forrás:portfolio.hu)
