Hírlevél
Bejelentkezés
Zöldül az európai energiapiac
Pozitív irányba mozdult el az európai energiapiac: a tavaly üzembe helyezett új energiakapacitások csaknem 90 százalékát megújuló források adták. A szélenergia leelőzte a szénből származót az öreg kontinensen, az igazi kérdés azonban a politikai akarat.
Természetesen csak az újonnan kiépített energiaforrásokról van szó; Európában a teljes kapacitásból (918,8 gigawatt), mindössze 153,7 gigawatt származik szélenergiából. Jó előjel mindenesetre, hogy a tavaly kiépült 24,5 gigawatt új energiakapacitás 86 százaléka szél-, nap-, víz- és biomasszából származik. Ez fölülmúlja a 2014-es csúcspontot, amikor ez az arány 79 százalék volt. A fejlesztések elsősorban azért pörögtek fel, mert az Európai Unió 2020-ig elérendő céljai között szerepel, hogy 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát.
„Az üzembe helyezések száma a szélenergia terén jelenleg kielégítő, a befektetések száma pedig kiváló" – nyilatkozta Giles Dickson, a szélenergia népszerűsítését zászlajára tűző szervezet, a WindEurope vezérigazgatója a The Guardian brit lapnak. „Ha azonban hosszabb távra tekintünk, a 28 európai állam közül csupán hétnek vannak tervei és megfelelő volumene a 2020-ig tartó időszakra" – emelte ki. Dickson szerint Európában ma kisebb mértékű a politikai ambíció a megújuló energia fejlesztésére, mint öt vagy három évvel ezelőtt. Az iparág vezetői aggódnak, hogy a lendület csak a 2020-as célok teljesítéséig tart. Az aggodalom jogos, hiszen a megújulóenergia-ágazat jelentősen függ a politikai szándéktól, illetve a támogatástól.
Az iparág szereplői szerint mindenesetre nagy előrelépés, hogy a szélenergia meghaladta a szénből származót, így a második legnagyobb kapacitássá vált Európában. Hozzá kell tenni, hogy az ágazat továbbra is függ a fosszilis energiahordozóktól, hiszen a megújuló források természetük miatt változó mennyiségű energiát termelnek. Bár az összes új kapacitás három százalékkal kevesebb volt a megelőző évinél, az offshore szélparkokkal együtt rekordszintet ütött meg; a beruházások 27,5 milliárd euróba kerültek.
Az országok között eltérés mutatkozik a megújuló források fejlesztésében. Tavaly Németország helyezett üzembe a legnagyobb arányban szélenergia-kapacitásokat, de Franciaország, Hollandia, Finnország, Írország és Litvánia is új rekordokat döntött a szélparkok fejlesztése terén. Németországnak egyébként így is háromszor nagyobb a szélenergia-kapacitása, mint bármely más uniós országé, és tavaly a fejlesztések 44 százalékát adta. Azon országok, amelyek a kilencvenes években jártak elől a szélenergia-fejlesztésekben, így Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország, most keveset tesznek hozzá az uniós célok teljesítéséhez. A lengyel vezetés tavaly olyan törvényt fogadott el, amelyben szigorította a szélturbinákra vonatkozó szabályokat, így gyakorlatilag megakasztotta a megújulóenergia-piacának fejlődését.
Az iparág vezetői abban reménykednek, hogy a tagállamok kormányai elérik a szénerőművek bezárását, illeszkedve a klímapolitikai tervekhez. „Az EU nem gyakorol nyomást az országokra a régi szénerőműveik bezárása terén" – mondta Dickson. A szakember kiemelte, a tagállamoknak az év végéig kell prezentálniuk az önkéntes, ám megfelelően magas arányú klímapolitikai vállalásokat az Európai Bizottság előtt.
(forrás:magyaridok.hu)
