Hírlevél
Bejelentkezés
Kevesen érdeklődnek a kis METÁR iránt
Csökkentett tartalommal, de elindult idén január elsején a megújuló energiák támogatását szabályozó rendszer, a METÁR. Mivel a végleges rendszer elbírálása még zajlik Brüsszelben, szakemberek szerint nem valószínű, hogy az uniós normáknak megfelelő teljes csomag a második negyedévnél (április-május) korábban elindulhatna.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által „kis METÁR"-nak keresztelt rendszerben a 651/2014/EU bizottsági rendelet (csoportmentességi rendelet) alapján egyelőre nem vezethető be a biomassza/biogáz erőművek fenntartását szolgáló barna prémium, valamint a demonstrációs projektek támogatása. További eltérés, hogy a kiosztott támogatás mértéke vállalkozásonként és projektenként nem haladhatja meg a 4,5 milliárd forintot, a METÁR teljes támogatási kerete pedig nem lehet több 45 milliárd forintnál. A feltételek miatt kérdéses, mekkora érdeklődést vált ki az egyes megújuló energiahordozókba beruházni kívánókban a kis METÁR.
A MANAP Iparági Egyesület (MANAP) vezetője szerint a napenergia terén nem sokat. Azt, hogy a korlátozott tartalommal január elsején elindult METÁR mennyire lesz izgalmas a beruházóknak azért nehéz megítélni, mert ma még mindenki a kötelező átvételi rendszerrel (KÁT) van elfoglalva – mondta az NRGreportnak Szolnoki Ádám, a MANAP vezetője. Valamennyi fejlesztő, aki érdekelt ezen a területen, legkésőbb a tavaly év végi határidőig benyújtotta a KÁT csatlakozási igényét. Tekintettel arra, hogy több mint kétezer KÁT igénylés futott be az Energiahivatalba, meglepő volna, ha nagy érdeklődés lenne az új rendszer iránt az első két évben, mondta Szolnoki. Izgalmas a napenergia területen az előkészített projektek másodpiaca lesz, ahol az érvényes KÁT-engedéllyel rendelkezők, beruházók, meg tudják vásárolni ezen projekteket, tette hozzá. A szakember szerint ezen KÁT-os rendszerekből nagyobb volumenű napenergia kapacitások is születhetnek, mint az eddigiek során bármikor, eltekintve egy két esetleges óriás beruházást, mint az elmúlt években létrehozott mátrai naperőmű. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy ezen projektek többsége nem valósul meg. Szolnoki szerint, ha 10-30 százalékuk megépül, már jó aránynak számít, ennél jelentősen többet már meglepőnek tartana.
A KÁT-rendszer jóval megengedőbb volt, mint az új METÁR, amelyben az EU-s elvárások is miatt vannak korlátok – ennek köszönhető népszerűsége is. Az elmúlt hét-nyolc évben a visszavásárlási ár szinte változatlan volt, s tavaly lett igazán közkedvelt, amikor a világpiaci folyamatok miatt javult a megtérülése (azonos árakon), mondta Szolnoki. Az uniós módosítások célja ugyanakkor az volt, hogy a tarifák adminisztratív változtatása helyett versennyel alakítsák az árakat. A kialakult helyzet miatt nem számít, hogy Brüsszel három hónap múlva vagy később hagyja jóvá a teljes METÁR tervezetet, a hazai napenergia piacot ma az új rendszer rövid távon nem befolyásolja, véli a szakember.
A METÁR indulása nem jelent semmiféle előnyt vagy hátrányt számunkra, mondta lapunknak Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Szövetség vezetője. A METÁR a szeles termelőegységek beruházásról úgy rendelkezik, hogy pályázat útján lehessen engedélyhez jutni. Ugyanakkor egy tavaly hozott kormánydöntés értelmében idén szeles erőmű nem kaphat építési engedélyt, ezért pályázatot sem fog kiírni a MEKH, mondta Lendvay.
Nem segíti a szeles projektek helyzetét az Energiahivatalba év végéig beérkezett nagymennyiségű KÁT-os naperőmű igénylés sem. Ha nagyságrendileg 2000 megawattnyi engedélykérelem csak felét hagyják jóvá, s annak a fele megépül, akkor a durván 600 megawatt napenergia kapacitás elegendő ahhoz, hogy az ország uniós megújuló részarány-vállalását teljesíteni tudja, mondta Lendvay. A szakember szerint sajnálatos, hogy a szélenergia projektek ily módon kiszorulnak itthon a versenyből. A szélerőművekkel szemben támasztott legfőbb ellenérvet, mely szerint ingadozást okoznak a hálózaton, Lendvay nem tartja megalapozottnak. A szélerőművek diszkrét számosságú rendszerek, pontosan meghatározott üzemeltetőkkel, akikkel lehet menetrendet egyeztetni, mondta, ellentétben a nagyszámú, kisméretű naperőművekkel szemben, melyek engedélyeztetése jelenleg zajlik.
Ha kiírnak pályázatot, biztosan indulnak rajta napenergia és biomassza projektekbe beruházók is, mondta az NRGreportnak Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa. Még azon beruházók is, akik az év végéig beadták napenergia KÁT-kérelmüket: Sikeres elbírálás esetén várhatóan megnézik, milyen árat kapnának a tenderen, s az előnyösebbet választják.
A napokban társadalmi egyeztetésre küldött kiegyenlítő energiára vonatkozó NFM rendelet szintén hat majd a hazai megújuló beruházási döntésekre, mondta Mezősi. A szabályozás előírja, hogy a KÁT alá tartozó erőműveknek és a már METÁR alá tartozó termelőknek milyen menetrendet kell tartaniuk. Szabályozza a menetrendről való eltérést is: az új belépők (uniós előírás szerint is) már ugyanolyan feltételekkel működhetnek, mint bármilyen más erőmű (pl. Mátrai Erőmű), tette hozzá. A menetrendtől való eltérésnél a jogszabály-koncepció a kisebb erőművekre nem büntetést ró, hanem bónuszrendszert alkalmaz. Figyelembe véve, hogy milyen komoly problémát okoz már ma, s okozhat a jövőben, az új napenergia kapacitások érkezésével, a kiegyenlítő energia kérdése, ez kifejezetten pozitív fejlemény, mondta Mezősi. Ha nem kezelnék, komoly áremelkedéssel kellene számítani, tette hozzá.
(forrás:nrgreport.com)
