Hírlevél
Bejelentkezés
Brüsszel vizsgálja még a Metárt
Továbbra sem működik a megújuló alapú áramtermelés (rövidített nevén Metár) támogatási rendszerének számos része, mert még nem zárult le az e tárgyban a brüsszeli illetékesekkel folyó egyeztetés. Pedig maga a törvény már január 1-je óta hatályos.
Grábner Péter, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese a DLA Piper ügyvédi iroda tegnapi szakmai rendezvényén elmondta, hogy a késlekedés nem érinti a másik, már több éve működő támogatási rendszert, a KÁT-ot (amelyben a termelő szabott áron és garantáltan átadhatja az áramát). A Metár pénzügyi terhe a kormányzati szándékok szerint nem sújtja a lakosságot, ahogyan a KÁT sem. Így persze a megújuló alapú energiatermelés felfuttatását majd a versenypiaci szereplők fizetik ki, ami idővel versenyképességi kérdéseket vethet fel.
A Metár-támogatások megítélésének módjánál a választóvíz az 1 megawattos határ. Az ennél nagyobb teljesítményű létesítményekhez pályázni kell a prémiumtípusú támogatásra, és további kötelezettségek is vannak. Ilyen például, hogy a lehetséges beruházónak vállalnia kell a termelése kapcsán szükséges kiegyenlítő energia költségét. A kötelező átvétel rendszere az 1 megawattosnál kisebb (továbbá a demonstrációs) projektek számára él tovább, ezek támogatási igényét a MEKH bírálja el. A barnaprémium rendszere olyan új elem, amelyet a döntéshozó az egyébként leállítandó biogáz- és biomassza-létesítmények piacon tartására vezetne be.
Az említett versenyképességi aggályt enyhíti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felső és át nem léphető határt szabott a lehetséges kifizetéseknek. Eszerint a 2017–2021-es ciklusban a KÁT keretében legfeljebb 12 milliárd forint osztható ki, az 1 megawatt alatti, pályáztatás nélküli projektekre 10 milliárdot ítélhet meg a MEKH, az afölötti, pályáztatásos rendszerben, a szélenergia-beruházásoknál és a barnaprémium esetében pedig együtt 70 milliárd használható fel.
Mint Grábner Péter ismertette, a prémiumtípusú támogatásra csak az uniós állásfoglalás után írhatók ki a tenderek. Az EU dönti majd el, hogy technológiaspecifikus vagy technológiasemleges pályázatot lehet-e kiírni. Ezen múlik például, hogy a geotermikus projektek csak egymással versenyeznek-e majd, vagy mondjuk biogázosokkal is. A MEKH a technológiasemleges pályázat mellett állna. Az EU vizsgálja a Metár tervezett finanszírozási rendszerét is, azt, hogy honnan jön össze a támogatásra szánt pénz, és elemzi a beruházásokra vonatkozó megtérülési elvárásokat is.
(forrás:vg.hu)
