Hírlevél
Bejelentkezés
A Világgazdasági Fórum energetikai ranglistája 2016-ban
A Világgazdasági Fórum idén már ötödik éve készíti el az országok energetikai rendszereit és energiaellátását összehasonlító ranglistáját.
Az idei ranglista 127 ország 18 különféle szempont alapján végzett elemzésével készült, melyek az alábbi kiemelt területekre vonatkoztak:
1. Gazdasági növekedés és fejlődés: az ország energiaforrásainak felülvizsgálata, az energia szektor elősegítette vagy hátráltatta az ország gazdasági növekedését.
2. Környezeti fenntarthatóság: az energiaellátás és az energiafogyasztás környezeti hatásai.
3. Energiaellátáshoz való hozzáférés és energiabiztonság: az energiaellátás biztonságának, hozzáférhetőségének és diverzifikációjának mértéke.
A ranglista elkészítése során összehasonlították a nemzeti energetikai rendszerek teljesítményét annak érdekében, hogy lehetővé váljon az országok közötti összehasonlítás, valamint az erősségek és a fejlesztésre szoruló területek kiemelése.
Ime az első 10 helyezet:
1. Svájc már harmadik éve vezeti a ranglistát. A kiváló eredménye köszönhető az energiaellátás sokszínűségének, az alacsony energiaintenzitásának (egy ország energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy egy dollárnyi vagy eurónyi bruttó hazai termék előállításához, vagyis a GDP egy egységéhez mennyi energiát kell felhasználni) és alacsony károsanyag-kibocsátásának. Azonban érdemes megjegyezni, hogy az eddigi pontjai csökkentek az energiaimport tekintetében.
2. Norvégia első helyen áll az energiaellátás és energiabiztonság tekintetében, és más területeken is kiválóan teljesít. Ez azt tükrözi, hogy Norvégia sikeresen használja fel a rendelkezésre álló természeti erőforrások hatalmas kínálatát.
3. Svédország egykor erőteljesen az olajra támaszkodott, de mára a rengeteg befektetésnek köszönhetően Európán belül itt érték el az egyik legmagasabb arányt a megújuló energiák felhasználásában. Mára a fogyasztás közel 50%-t megújuló energiaforrásokból fedezik. A környezeti fenntarthatóság tekintetében mind Svájcot, mind Norvégiát megelőzi.
4. Dánia negyedik helyen végzett a gazdasági növekedésnek, az alacsony energiaintenzitásnak és a versenyképes energiaáraknak köszönhetően.
5. Franciaország az egyetlen G20 ország, amelynek sikerült bekerülnie az első 10 helyezett közé. Az ország a Párizsi Egyezmény következtében jelenleg felgyorsítja az energiaellátó rendszerének átalakítását. Ez magában foglalja a nukleáris energia alapú energiamix diverzifikálását, az alacsony karbonkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást, és az energiaellátás biztonságának növelését.
6. Ausztria a 2015-ben elért 8. helyről 2016-ban a 6. helyre jött fel, ahol idén ott is maradt. Az ország elkötelezte magát, hogy 2020-ra a villamos energia 34%-a megújuló energiaforrásokból fog származni. 2014-ben az osztrákok összes energiafogyasztásának egyharmada származott megújulókból.
7. Spanyolország erős teljesítménye olyan tényezőknek köszönhető, mint az alacsony energiaintenzitású gazdaság, a behozatali rendszerek sokoldalúsága. Az országban a közelmúltban hajtottak végre egy széleskörű és mély villamosenergia-piaci reformot, amely alapjaiban változtatta meg a megújulók támogatási rendszerét.
8. Kolumbia az első nem európai ország a top10-ben. Az ország nagy mennyiségű természeti erőforrással rendelkezik, ezért megvan az az előnye, hogy olcsó és biztonságos energiával növelje a gazdaságot és lássa el a lakosságot. Emellett Kolumbia energia exportáló ország is, ami jól tükrözi természeti erőforrásainak adottságát.
9. Új-Zéland az idei listán a 9. helyet foglalja el. Ők a második nem európai ország, akik megjelentek a ranglétrán. Pontjait elsősorban az energiabiztonságért és az energiához való hozzáférésért kapta.
10. Uruguay jelentős előrelépéseket tett 2009 óta, amikor kidolgozott egy hosszú távú tervet az energiaszektor átalakítására, és számos beruházást hajtott végre a terv megvalósítása érdekében.
Magyarország a lista 21. helyére került. Az értékelés tárgyát képező egyes részkomponensek tekintetében Magyarország a legjobb helyezést a villamos energia rendszer kiépítettségében érte el, itt maximum pontszámot értünk el – de az első helyezésen 68 másik országgal osztozunk. A gázolaj egyenértékre számolt átlagos fogyasztás alapján összehasonlítva az országokat, 15-ös holtversenyben második helyezést ért el hazánk, megelőzve több nyugat-európai országot és az USA-t. Hasonlóan jól értékelést kapott ebben Ausztria, Szlovénia és Szlovákia is.
Átlagnál kedvezőbb, 13. helyen végeztünk a teljes elsődleges energiaellátás diverzifikáltsága tekintetében is. Azonban, a környező országok közül Románia (1.), Szlovákia (2.), Szlovénia (3.) és Ausztria (10.) is jóval megelőzi országunkat.
Az átlagnál rosszabb, 89. helyezést értünk el üzemanyagimport szempontjából. Rosszabb helyre került nálunk Szlovákia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia.
A legrosszabb értékelést ezzel összhangban az energiaimport teljes felhasználáson belüli magas aránya miatt kapta Magyarország, ezen a listán csak 96. lett az ország. A régióban e szempontból csak Szlovákia (98.) és Ausztria (101.) áll kedvezőtlenebb pozícióban.
A ranglista elején szereplő országoknak számos azonos jellemzőjük van. Az egyik ilyen, hogy általában kisebb országok - például Svájc (1.), Uruguay (10.) -, ami viszonylag könnyebbé teszi az energiarendszerekben bekövetkezett változásokat, mint a nagyobb országok esetén.
A legtöbb jól teljesítő ország egyben fejlett gazdasággal is rendelkezik, magas az egy főre jutó GDP, integrálódott a globális pénzügyi rendszerbe.
(forrás:https://www.weforum.org)
