Hírlevél
Bejelentkezés
Energiafordulat lehet Svájcban
Svájcban újra a szavazóurnák elé járulnak a választópolgárok vasárnap, hogy véleményt mondjanak a kormány energiaprogramjáról, amelynek értelmében az ország 2050-ig fokozatosan átáll a megújuló energia használatára, az atomerőművek pedig csak addig működhetnek, amíg biztonságosak.
A fukusimai katasztrófa miatt Európa egy része a nukleáris energia ellen fordult.
A vasárnapi népszavazást a konzervatív Svájci Néppárt kezdeményezte, mert szerintük az átállás túl sok pénzbe kerülne, az energiaárak az egekbe szöknének, hiszen az alternatív források révén nem lehet olcsón megbízható energiát termelni, vagyis Svájc importra szorulna.
A hat évvel ezelőtti fukusimai nukleáris katasztrófa hatására döntött úgy a berni kormány, hogy az ország 2050-ig fokozatosan átáll a megújuló energiára. Az atomerőművek bezárása mellett arról is határozat született, hogy újak építésére sincs lehetőség.
Az alpesi ország áramellátásának jelenleg mintegy 39 százalékáért felel a Svájc északi és nyugati részein található öt atomerőmű, a fő energiaforrás azonban az ellátás 56 százalékát adó vízenergia.
A kormány stratégiája a víz-, a szél- és a napenergiát helyezi előtérbe, de adókedvezményeket kíván biztosítani az energiahatékony épületek építtetőinek is. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Bern évi 480 millió frank (136 milliárd forint) bevételt remél az alternatív energia támogatását szolgáló új adónemből.
A Svájci Néppárt – amely egyébként a legnagyobb kormánypárt a négy tagból álló berni koalícióban – úgy véli, az átállás évente 3200 frankkal (910 ezer forint) terhelné meg a háztartásokat. A szövetségi energiahivatal azonban mindössze 40 frankkal (11 ezer forint) számol – írja a The Local hírportál.
Az ipari és elektronikai gyártókat tömörítő Swissmem szövetség is a stratégia elutasítását sürgeti, mondván, az áramellátás során jelentkező legkisebb zavarok is hatalmas költségekkel járnak. Bár a szavazók többsége egyetért a kormány terveivel – ahogyan a szociáldemokrata, a zöld, a kereszténydemokrata és a liberális pártok is –, a közvélemény-kutatások szerint csökkent az arányuk: míg áprilisban 61 százalék támogatta az atomerőművek bezárását, egy nemrég készített felmérés szerint már csupán 53 százalékuk.
A svájciak már novemberben is referendumon alkottak véleményt az atomenergiáról. Az akkori népszavazást kezdeményező Zöld Párt még radikálisabb tervet szeretett volna elfogadtatni: azt, hogy az ország öt atomerőművéből hármat már idén, kettőt pedig tizenhárom éven belül zárjanak be.
A választópolgárok 54,2 százaléka azonban elutasította ezt a javaslatot. Környezetvédő szervezetek szerint a 45 évnél idősebb atomerőművek már veszélyesek, vagyis az öt svájci erőműből kettőt hamarosan így is, úgy is be kellene zárni. Az északi Aargau kantonban található Beznau I reaktor például a világ legidősebb, még működő atomerőműve, amit 1969-ben építettek.
A fukusimai katasztrófát követően több európai országban is az atomenergia ellen fordultak a lakosok. A német kormány a felháborodás hatására amellett döntött, hogy az erőműveket 2022-ig be kell zárni. Németország azonban számos problémával szembesül: az atomenergia részarányának csökkenésével több szenet használnak, ami súlyosan szennyezi a környezetet, de a szél- vagy a napenergiára való támaszkodás az időjárás változékonysága miatt hosszú távon kockázatos lehet, vagyis az ország importra szorulhat.
Olaszországban egy 1987-ben rendezett népszavazás következtében zárták be a már meglévő erőműveket, a fukusimai balesetet követő 2011-es referendumon pedig végleg atommentesnek nyilvánították az országot.
Franciaországban is szóba került az energiafordulat, de a lakosság többsége továbbra is támogatja az atomerőművek fenntartását, az új államfő, Emmanuel Macron pedig vélhetőleg egy olyan tervet támogat majd, amely 75-ről 50 százalékra csökkenti a nukleáris energia arányát.
(forrás: gondola.hu)
