Hírlevél
Bejelentkezés
Kikerülhetnek az élelmiszernövények a bioüzemanyag alapanyagok közül
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága úgy döntött, támogatja az élelmiszer növények kivezetését a bioüzemanyagok potenciális alapanyagai köréből; ugyanakkor a testület a biomassza klímabarát hő- és villamos energia termelési alkalmazását elmulasztotta biztosítani - vélik zöld szervezetek. Félelmeik szerint ez az erdők fokozott kitermelését és égetését eredményezheti.
A testület október 23-án este szavazott a megújuló energia irányelv felülvizsgálatáról, amely konkrét célokat jelöl ki az Európai Unió elé 2030-as teljesítéssel. A holland zöldpárti képviselő, Bas Eickhout által jegyzett jelentést szűk többséggel, 32 igen, 29 nem, illetve 4 tartózkodás mellett szavazta meg a testület.
A jelentés értelmében a bizottság támogatja az élelmiszer alapú bioüzemanyagok kivezetését a Megújuló Energia Irányelv hatálya alól. A bioüzemanyagok szerepével kapcsolatban számos kétely merült fel, egy nemrégiben megjelent elemzés szerint az EU-ban fogyasztott biodízel 53 százalékát az EU-n kívülről importálják, például az esőerdők irtásával szoros összefüggést mutató trópusi pálmaolaj-termelésből fedezve az igényeket. Emellett az élelmiszernövények bioüzemanyag termelésében betöltött szerepe önmagában is aggályos; például a kukorica piacán a bioetanol gyártók kereslete olyan áremelkedéseket képes előidézni, amely bizonyos országokban szociális, élelmezési feszültségekhez vezetett. A jelentés a fenntarthatóság nevében a mezőgazdasági és egyéb hulladékok felhasználása felé terelné a termelőket, vagyis a bioüzemanyagoknak továbbra is jelentős szerepet szánna a klímavédelmi intézkedések részeként.
Ugyanakkor - egyre több környezetvédelmi és zöld szervezet várakozásával ellentétben a hétfői szavazás eredménye szerint a biomassza használatra vonatkozó szabályozáson nem változtatna a testület. A döntést zöld szervezetek erősen kifogásolják, mondván, azáltal, hogy a testület nem módosította a szabályozást, a megújuló energiaforrások elérendő arányára vonatkozó célok elérése érdekében az erdőket és egyéb érzékeny élőhelyeket egyre fokozottabb kitermelés sújthatja. A döntés így szerintük nem érvényesíti az erdők és a légkör kellő védelmét, emellett az olyan valóban fenntartható módon termelők hosszú távú stabilitását is elmulasztotta biztosítani, mint a hulladékból energiát előállító vállalkozások.
A fa jelenleg az EU első számú megújuló energiaforrása, a közösség teljes megújuló fogyasztásának 45 százalékát ez teszi ki - iparági források szerint azonban jóval nagyobb a részesedése, mint a szél- nap-, víz- és geotermikus energiának együttesen.
Az EU 2009 óta teszi lehetővé tagállamai számára, hogy a zöld és megújuló energiaforrások elterjedése érdekében támogathatssák a fa megújuló energetikai célú használatát, akár import forrásból is. A támogatások hatására a biomassza alkalmazása megugrott a szénerőművekben, bizonyos tagállamokban akár 85 százalékkal is - állítja a Sandbag tanulmánya. Eszerint az ilyen célra felhasznált biomassza 40 százalékát a jellemzően nem kellően hatékony szénerőművekben tüzelik el, ami nem csak azért aggályos, mert így a jelentős közforrású támogatások éppen a szenes infrastruktúra fennmaradását, hanem mert egy olyan eljárást dotálnak, amelynek eredményessége klímaszempontból finoman szólva is kérdéses.
(forrás:portfolio.hu)
