Hírlevél
Bejelentkezés
A villamos energia árának alakulása
A villamos energia beszerzési eljárás végén sok ügyfelünk meglepődve tapasztalta, hogy az elmúlt évek igen kedvező árai után, 2018-as évre jelentősen megnövekedtek az árak. Célszerűnek tartjuk áttekinteni, hogy mi áll az árnövekedés mögött, és mire lehet számítani a következő időszakban.
Magát a villamos energia árát két nagyobb tényező határozza meg: külső befolyásoló tényezők és ügyfélfüggő tényezők. Ha szeretnénk ezt a két tényezőt mélyebben megvizsgálni, érdemes az ügyfélfüggő tényezőkkel kezdeni, hiszen ezek könnyebben átláthatóak.
Az ügyfélfüggő tényezők között több elem is található, mely hatással lehet az energiakereskedőktől kapott árra:
- Fogyasztás jellege: az energiakereskedő az árazás során számos mennyiségi és időbeli kérdést vesz figyelembe, hiszen nem mindegy, hogy az adott fogyasztó csúcsidőben vagy azon kívül fogyaszt, illetve mennyire kiszámítható a fogyasztása.
- Ajánlati feltételek: Nagyon fontos, hogy milyen ajánlatot kérnek az Ügyfelek a kereskedőktől, az ajánlati elemek mind árbefolyásoló tényezőkként jelennek meg (például: fizetési határidő, ajánlat érvényessége, RHD integrált, top sáv, stb.).
A külső tényezőkre már nincs ráhatása a fogyasztóknak, azonban ezek mégis mind befolyásolják a villamos energia kereskedelmi árukat, ilyenek például az európai piacon érvényesülő nagykereskedelmi árak, a nyersanyagárak, a hazai és a regionális erőművek termelése, időjárás, gazdasági és politikai környezet.
Érdemes ezek mentén megvizsgálni a villamos energia kereskedelmi árak alakulását.
A 2007. évi LXXXVI. törvény 2008. január 1-jei hatálybalépésével kezdődött meg Magyarországon a villamos energia szabadpiac működése. Megszűnt a közüzem, helyét az egyetemes szolgáltatás (lakossági fogyasztók és más kisfogyasztók esetében), valamint a villamosenergia-versenypiac vette át, ahol a versenyt csak a felhasználók védelme érdekében lehet korlátozni. Ez azt jelenti, hogy azóta a villamos energiát szabadpiaci körülmények között szerezhetik be a felhasználók, valamint a kereskedők, és a termelők szintén szabadpiaci körülmények között értékesíthetik azt.
Azonban ez a szabadpiaci nyitás egybeesett a gazdasági válság időszakával. Ekkor ugyanis a 2008 őszén bekövetkezett gazdasági visszaesés következtében a viszonylag egyenletes igénynövekedés átmenetileg megtört.
A recesszió hazánkban leginkább a kereslet, azaz az energiaigények csökkenésén és a beruházások elmaradásán keresztül jelentkezett. Az energiafogyasztók három legnagyobb csoportja közül (az ipar, a közlekedés és a háztartási szektor) a fogyasztás visszaesése elsősorban az ipari fogyasztás csökkenésének tudható be: gyárakat zártak be, csökkentek a termelések, stb. Ez mind a kereslet csökkenéséhez vezetett, az energiapiacon túlkínálat alakult ki lenyomva az energiaárakat.
Az alacsony árak egész 2011-ig kitartottak, azonban a 2011-ben bekövetkezett földrengés és az azt követő cunami atomkatasztrófához vezetett Fukosimában. A katasztrófa után több országban átértékelték az atomenergia szerepét. Németországban azonnal leállítottak öt atomerőművet és törvénybe iktatták, hogy 2020-ig az ország teljes energiaellátását megújuló forrásokból kell fedezni. Németország mellett Belgium és Svájc is elkötelezte magát, hogy egy évtizeden belül szakít az atomenergiával. Ekkor nagyon hirtelen, mintegy 30%-os áremelkedés következett be a villamos energia árakban.
Ezt követően 2013-2015-ben megnyugodott az energiapiac, és ismét áresés indult meg.
De mi vezetett a 2016-2017-ben bekövetkező áremelkedésekhez? A kérdés összetett.
Francia atomerőmű karbantartások: Franciaországban több atomerőművet felülvizsgálatok miatt időlegesen le kellett állítani. 2016 negyedik negyedévében a francia atomerőművek kapacitásának 30%-a hiányzott technikai problémák miatt. Ezen erőművek leállása okán a francia tőzsdei villamosenergia-árak jelentősen növekedtek, és ez érdemben megemelte a francián kívül a német és a svájci árakat is. A szomorú hír, hogy ezeket a karbantartási kérdéseket ez idáig nem sikerült megoldani, pedig közeledik egy újabb tél.
Szén árrobbanás: A villamos energia árának növekedésében jelentős szerepet játszik a szén árának növekedése, mely elsősorban a kínai szénfelhasználás növekedéséhez vezethető vissza. Mivel az EEX piacon a szénerőművek leggyakrabban az ármeghatározók, a magas szénár növekvő áramárat jelent. A megújulók kiépülése ezt a jelenséget tompítja, azonban továbbra sem képesek a szén- és atomerőművek teljes körű kiváltására.
Szélsőséges időjárási viszonyok: A megújuló energia az elmúlt években történt térnyerésének köszönhetően elmondható, hogy erősebben függünk az időjárási viszonyoktól, mint pár éve.
A magyar villamos energia árakra az is hatással van, hogy Magyarország tranzitország lévén a balkáni régió energiapiaci fejleményei jelentős hatással bírnak a hazai árampiac folyamataira is. Kiváló villamos hálózati összeköttetéseink miatt például a szűkös kínálattal jellemzett árampiaci időszakokban a növekvő balkáni áram nagykereskedelmi ára felfelé húzza a hazai nagykereskedelmi árakat is. Csapadékos időszakokban pedig a balkáni vízerőművi termelés olcsó kínálata segít a hazai nagykereskedelmi áramárak mérséklésében. 2017 száraz évnek bizonyult, ezért megnőtt az import igénye, ami jelentősen felverte a magyarországi áramárat is.
Ráadásul a magyar áramtőzsdén megfigyelhető október elején bekövetezett áremelkedés jelentős részben annak köszönhető, hogy a piac már a téli kockázatokat árazta be.
