Hírlevél
Bejelentkezés
2017 legjelentősebb energiapiaci eseményei
Sokat fordult a világ 2017-ben, az energiaágazat sem kivétel. Bár számos korábban indult trend megmaradt, a fejlődés mértéke szinte mindenütt felgyorsult, s a versenypiaci hangsúlyok is eltolódtak némileg. Válogatásunkban a világot és Európát érintő legfontosabb eseményekből szelektáltunk.
Szélsőséges hideg miatt megugrottak az áramárak
Extrém hideg időjárással indult 2017: Európa szinte valamennyi részén a megszokottnál jóval hidegebb volt az idő. Olyan területeken is havazott, például Dél-Spanyolországban, Málagában, ahol több évtizede nem esett hó. A kevésbé felkészült országokat váratlanul érte a hideghullám. Többen, például a Balkánon, Szerbiában, kénytelenek voltak más országokból energiát vásárolni, mert a hideg miatt nem működtek a vízerőművek. Spanyolországban a szélcsendes idő miatt (is) megcsappant a rendelkezésre álló energia – a szél- és a vízierőművek sem működtek. Itthon elviekben ugyan kellő mennyiségű tartalék energia állt rendelkezésre, itt azonban több nagyobb erőmű (Mátrai, Dunamenti, Paksi) meghibásodása és ideiglenes leállása okozott gondot. A hirtelen megnövekedett energiaigény, és a tartalékerőművek üzembe helyezése miatt kilőttek az energiaárak. Előfordult, hogy a hazai áramtőzsdén bizonyos időszakokban 100-140 euró/Mwh áron is kereskedtek villamos energiával. Azokban az országokban, ahol az árak hatóságilag nem szabályozottak, kifejezetten magas számlát kaptak a fogyasztók. Az Európai Unió ezért egyeztetéseket indított, hogy a jövőben ne kerüljön sor hasonló eseményekre, s az év második felében tető alá hozott egy megállapodást a hasonló krízishelyzetek orvoslására.
Szolidaritás a gázellátásban
Azért, hogy a tagállamok gázellátásában ne legyen fennakadás, az Európai Parlament ősszel egy ún. szolidaritási mechanizmust fogadott el. Eszerint a bajba jutott szomszédos országok kisegíthetik egymást, ha gázellátásuk veszélybe kerül. Ilyen eset állhat elő például, ha szélsőséges időjárás vagy technikai okok, hiányos készletek, stb. miatt nem képesek kellő mennyiségű energiát biztosítani a fogyasztóknak. A szisztéma fontossági sorrendet állt fel a fogyasztók között: a háztartások és az alapvető közszolgáltatások, kórházak elsőbbséget élveznek. Az országoknak válsághelyzetre tervet ki kell készíteniük, mely kitér a szomszédos államokkal, régiós országokkal aló együttműködésre is. A válsághelyzetet súlyossága alapján rangsorolják, s a hatóságokkal együtt három szintből választják ki, hogy melyiket alkalmazzák. Az ellátásbiztonság az Európai Unió energiaszabályozásának fő mozgatója – a fenti intézkedést többen kritizálták, hogy nem piaci alapon ösztönzi a gáztárolást, s így nem javít a tárolók kihasználtságán.
Az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímaegyezményből
2017 márciusban az Egyesült Államok 45. elnöke eltörölte elődje, Barack Obama klímavédelmet támogató intézkedéscsomagját. Donald Trump munkahelyteremtésre hivatkozva vonta vissza a „dekrétum az energetikai függetlenségről" nevű intézkedéseket. A döntéssel eltörli, többek között, a szén-dioxid gáz kibocsátásának felső határát, engedélyezi a bezáratott szénerőművek megnyitását, feloldja a szövetségi szénbányákra kiszabott moratóriumot és engedélyezi a hidraulikus olajkitermelést. Az elnök nem állt meg itt, júniusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből, melyben Obama vállalta, hogy 2025-re az ország 30 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest. Időközben felmerült az is, hogy mégsem lép az ország vissza, helyette enyhítenének a korábban vállalt feltételeken. Trump elkötelezettségének hiányát mutatja az is, hogy a közelmúltban a klímavédelem lekerült arról az összesítésről, mely minden évben listázza, melyek az Egyesült Államokat érintő nemzetbiztonsági fenyegetések.
Olajpiaci rekordok
Az OPEC-tagországok 2016 november végén állapodtak meg a termelés korlátozásáról, hogy a túlkínálat mérséklésével feljebb tornásszák az olaj árát. Az olaj 2017 januárban az olaj ára a legmagasabb szintre emelkedett 2015 óta. A Brent olaj ára január 3-án 58 dollár fölött volt, októberben meghaladta a 60 dollárt (2016 óta a legmagasabb árszintet), és decemberben pedig valamivel 65 dollár felett mozgott. Az év eleji szinttel összevetve durván 15 százalékkal magasabb az olaj ára, s az árfolyam stabilabb, mint korábban volt. A készletek korlátozásáról szóló döntését az OPEC nem függesztette fel. Sőt, a november végén tartott csúcstalálkozón úgy határoztak, hogy jövő év márciusa helyett egészen 2018 végéig ragaszkodnak a moratóriumhoz. A kivezetésről a júniusi OPEC találkozón döntenek majd. A tagok zömében tartották a vállalt feltételeket – novemberi statisztikák szerint az OPEC kitermelése már a negyedik egymást követő hónapban esett – napi 130 ezer hordóval maradt el a megelőző havi mennyiségtől, ami meg is haladja a vállalásokat. Több állam, például Irak és az Egyesült Arab Emírségek viszont nem teljesíti hiánytalanul a megállapodásban foglaltakat.
Előretör az LNG
A vezetékes gáz legnagyobb kihívója, az LNG megállás nélkül halad előre nemzetközi vizeken. Júniusban Megérkezett Lengyelországba az első amerikai LNG-szállítmány. Az amerikai Cheniere Energy cég és a PGNiG vezető lengyel gázszolgáltató által kötött rövidtávú (spot) szerződés keretében a palából nyert gáz a Lousianából érkezett az az észak-lengyelországi Swinoujsciében teljes üzembe helyezett, eddig főként katari gáz szállítmányokat feldolgozó Lech Kaczynski gázkikötőbe. Nem sokkal később Litvánia is fogadott amerikai gázszállítmányt. Az LNG a térség energiafüggetlenedését segíti, ennek ellenére, Oroszország szerint nem lehet alternatívája az olcsó vezetékes gáznak. Európában ugyan vannak LNG szállítmányok fogadására alkalmas kikötők, a kelet és közép-európai térségben azonban nem elegendő. Ezért a horvátországi Krk-szigetre tervezett LNG-terminál építése igencsak időszerű lenne, s úgy tűnik, történt is előrelépés: nyáron 2019-re egy vízen úszó (floating) terminál átadást ígéri Horvátország. A hagyományos létesítményekkel szemben ez a terminál gyorsabban elkészül és rugalmasabb, mobilis – gyakorlatilag egy hajó, melyen az újragázosító üzem található. A kontinens és a régió szempontjából is fontos mérföldkő lenne, mivel Európa földrajzi helyzete és gázpiaci adottságai miatt stratégiai jelentőségű a dinamikusan növekvő LNG-piacon. Az LNG emellett kiélezett versenyhelyzetet teremt, s segíthet letörni az orosz gáz dominanciáját az unióban.
Kína élen jár
S nemcsak a levegőszennyezésben. A kínai állam fordítja a legtöbbet megújuló energiatermeléshez, beruházáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztésre. Az ország közel kétmilliárd dollárral támogatta a megújulókat az elmúlt év során a statista.com. adatai alapján. Őt követi az Európai Unió 1,4 milliárd dollárral, majd az Egyesült Államok egymilliárd dollár összeggel. A megújuló forradalomból is komolyan kiveszi a részét az ország vezeti: a globális megújuló kapacitások növekedésének negyven százalékát kínai kapacitások adták. A kínai kormány az év elején bejelentette, 360 milliárd dollárt fordít megújulókra 2020-ig. Az ország napenergiatermelés terén is kitűnik a nemzetközi mezőnyből: 2015-öh képest a globális napenergia kapacitás 74 gigawattra nőtt, melynek felét Kína adta. Az ország az elektromobilitás terén is vezető szerepre törekszik, s az országban értékesített elektromos járművek tekintetében el is érte már: tavaly a globális készletek negyven százalékát Kínában adták el, kétszer annyit, mint az Egyesült Államokban.
(Forrás:http://nrgreport.com)
