Hírlevél
Bejelentkezés
Készülőben a negyedik energiacsomag
Ügyfeleink részére valószínűleg nem szükséges bemutatni a „Tiszta energia minden európainak" jogalkotási javaslatcsomagot, hiszen mióta 2016-ban először lehetett hallani róla, mi is sokszor foglalkoztunk a témával.
Másnevén az ún. „téli energiacsomagot" először 2016. novemberében hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság. Azóta számos módosításon ment keresztül a korábbi jogszabálytervezet-csomag.
Cikkünk aktualitását az adja, hogy 2018. februárjában Európai Parlament elé kerültek ugyanis az utolsó ide tartozó egyes irányelv- és rendelet-tervezetek is, melyek az elfogadást követően a negyedik energiacsomagot alkotják majd.
Ha végiggondoljuk, hogy a 3. energiacsomag milyen előírásokat tartalmazott, amelyek a hazai szervezeteket is érintette (kötelező nagyvállalati regisztráció és energetikai audit, energetikai szakreferens alkalmazása, energiamegtakarítási intézkedési tervek készítése a közintézmények részére), beláthatjuk, hogy mindenképp érdemes figyelemmel kísérni a csomag alakulását és felkészülni azokra a változásokra, melyeket a 4. energiacsomag fog hozni a fogyasztók, a tagállamok, és a piaci szereplők egymás közötti kapcsolataiban is.
Noha a „Tiszta energia minden európainak" jogalkotási javaslatcsomag az energiahatékonyság, a megújuló energiák, a villamosenergia-piac kialakítása, a villamosenergia-ellátás biztonsága és az energiaunió kormányzása kérdéseivel egyaránt foglalkozik, eddig leginkább a klímapolitikával és energiahatékonysággal kapcsolatos rendelkezésekről lehetett részleteket hallani.
Ezek közül a legismertebb például:
- az EP képviselők 35 százalékra emelnék a megújuló energia arányát az európai fogyasztásban,
- 2030-ig 40 százalékkal kell mérsékelni az EU energiafogyasztását,
- az Európai Parlament legalább 35%-os célt fogalmazott meg a 2030-ig teljesítendő energiahatékonyság javulás területén, és előírta az üvegház-gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képesti 80-95 százalékkal történő csökkentését 2050-ig.
A javaslatcsomagban szerepelnek olyan rendelkezések is, amelyeket a végfogyasztókat, azaz lakossági felhasználókat, valamint a vállalkozásokat közvetlenül érinti. A következőkben megpróbáljuk ezeket összefoglalni:
1. Lakossági fogyasztói árak
Az új szabályozás egyik célja, hogy a fogyasztók és a piaci szereplők a tényleges piaci ármozgásokkal szembesüljenek. Ez azzal a következménnyel járna a hazai fogyasztók tekintetében, hogy megszűnne a tagállamok azon joga, hogy maguk szabják meg a villamos energia és a földgáz lakossági végfelhasználói árát. Jelenleg az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott fogyasztók árait a rezsicsökkentés keretében eltéríti az állam. Ez a lakosságon kívül azokat a kis- és középvállalkozásokat érinti, akik kisfeszültségen vételeznek, és az összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményűek.
Az egyetemes szolgáltatás mellett az elosztói árak is hatósági árak, így ezeket is eltörölné az EU-s jogszabálycsomag.
Egyedül az energiaszegénységben szenvedő, illetve az ún. védendő fogyasztók tekintetében biztosítana az új csomag türelmi időt, azaz az új irányelv hatályba lépését követően 5 évig a tagállamok továbbra is fenntarthatják a hatósági árszabályozást.
Ezekkel az intézkedésekkel az a cél, hogy a lakossági fogyasztók aktívabb szereplőkké váljanak az energiapiacon. Így számukra lehetővé tennék, hogy úgy nevezett dinamikus árazású villamosenergia-ellátási szerződéseket kössenek. Ez azt jelenti, hogy az ezzel a joggal élni kívánó lakossági fogyasztóknak gyakorlatilag áramtőzsdei vagy ún. másnapi piachoz kötött árazású lesz a szerződése - hatósági árak kikötése helyett.
2. Új szereplők az energia piacon
Rendszerirányítási szinten új szereplők jelennének meg a hálózatban. Az elosztói engedélyesek tekintetében egy új, európai elosztói engedélyesi entitást (EU DSO) hozna létre a szabályozás. Az átviteli rendszerirányítók (Hazánkban a MAVIR) vonatkozásában pedig ún. regionális együttműködési központokat alapítanának, amelyek fő feladata az lenne, hogy kötelező érvényű döntéseket is hozzanak meg, amelyek az átviteli hálózati engedélyesekre is kötelező érvényűek lesznek.
Az új engedélyesi minőséget jelentő elosztók határokon átnyúló szolgáltatásokat is nyújthatnak majd a tervek szerint. Ez azt jelenti, hogy külföldön is értékesíthetnének energiát a fogyasztóknak. Ez a változás első körben a villamos energia piacot érinti, de arra lehet számítani, hogy a villamos energiára vonatkozó EU-s szabályozási csomagot a földgáz is követni fogja.
3. Energetikai beruházások
A következő pont már jelenleg is érinti hazánkat: ezentúl az olyan energetikai beruházások esetén, melyek több ország energetikai helyzetét is érintik, a beruházást régiós konzultációnak kell megelőzni. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkenne az egyes tagállamok döntési jogköre. Az ilyen jellegű beruházásra tipikus példa a Paks II méretű új atomerőműblokk építése. A jelenleg folyamatban lévő beruházásokat ez már igen nagy valószínűséggel nem fogja érinteni.
4. Kereskedőváltás
A lakossági fogyasztók kereskedőváltási lehetőségeit szeretné még jobban támogatni az új program.
Ennek keretében bevezetnék, hogy három héten belül biztosítani kell a kereskedőváltás megvalósulását a fogyasztók számára. A csomag megszűntetné azt a szokást, hogy kereskedőváltás esetén bánatpénzt kérnek a fogyasztótól. Ez alól annyi kivétel van, hogy ha egy olyan, egyébként előnyös szerződés, ami fix futamidőhöz volt kötve kerül megszüntetésre a fogyasztó által, akkor kizárólag a tényleges üzleti veszteséget érvényesítheti a kereskedő. A beérkező energia ajánlatok közötti választást megsegítve kötelezővé teszik az ajánlatok összehasonlítását elvégző kalkulátorok bevezetését.
5. Aggregátorok
Az aggregátorok olyan csoport, akiknek nem az lenne a feladatuk, hogy a nagykereskedelmi piacon villamosenergia-termékekkel kereskedjenek, hanem, hogy összegyűjtsék a lakossági, társasházi, fogyasztói közösségi vagy a kisvállalatok aktív fogyasztóit, és az ő aggregált fogyasztási kapacitásukkal (keresletoldali intézkedésekkel) vagy áramtermelésükkel jelenjenek meg a piacon.
