Hírlevél
Bejelentkezés
Így alakultak a nemzetközi energiaárak júniusban
Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata, amelyből kiderül, Magyarország stabilan tartja helyezését a vizsgált fővárosok rangsorában.
Az elmúlt hónaphoz képest, a bécsi közel 12 százalékos földgáz átlagár-emelkedést kivéve, a térség fővárosaiban a villamos energia, illetve a földgáz átlagárakban nem történt érdemi változás.
A magyar lakossági fogyasztók júniusban továbbra is a legolcsóbban jutottak földgázhoz az elemzésben szereplő európai uniós fővárosok közül. Az említett energiahordozó átlagárát tekintve, csak az uniós országokat nézve továbbra is első Budapest.
Az Eurostat adatai szerint az év első negyedében Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb – kilowattóránként 11,34 eurócent – a háztartási villamos energia bruttó ára az Európai Unióban.
Ennél olcsóbban csak Litvániában és Bulgáriában mérték az áramot: 10,96, illetve 9,83 eurócentért. A harmadik legjobb helyen álltunk az ipari áramárak terén is. A 7,79 centes hazai átlagárnál csak a 7,30 centes csehországi és a 7,42 centes bulgáriai volt alacsonyabb.
A lista másik végén Németország állt 30,72 centes háztartási és 15,26 centes ipari árával, de a hazai és a német árak között más lényegi különbség is van. Míg nálunk a lakosságnak közel 46 százalékkal került többe a villamos energia, mint az ipari fogyasztóknak, addig Németországban 94 százalékkal. A különbség az eltérő preferenciákból adódik: Magyarországon a lakossági ár alacsonyan tartása politikai kérdés, Németországban viszont a vállalati vásárlók versenyképességén igyekszenek javítani az alacsony árakkal. Ez kiviláglik a háztartási áramárak összetételéből is.
Az európai fővárosok árindexdiagramja szerint (amelyen Németország csak a második Dánia mögött) a berliniek villanyszámlájában maga az áramtermék kilowattóránként mintegy 8 centbe, a budapestiben 5 centbe kerül, s a rendszerhasználati díj is csupán hasonló arányban magasabb a német fővárosban. Ám a berlini lakosoknak még fizetniük kell 10 centnyi energiaadót is, míg a budapestieknek egy fillért sem, s így persze – nominálisan – a német áfateher is bő kétszeresére jön ki a budapestiének. Még mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a koppenhágaiaknak, akiknek a végfelhasználói tarifája a pestinek több mint a duplája.
A hazai (és a portugáliai) áramárak belső összetétele mellesleg nem változott az első negyedévben, három fővárosban csökkenés, a többiben növekedés történt. Az összes hazai felhasználóra vetített rendszerhasználati díjak viszont kissé estek Magyarországon.
Az első negyedévben a nagykereskedelmi árak többnyire stabilak voltak, a megawattóránkénti 45 euró mintegy 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az áresést segítette az enyhe januári kereslet, igaz, a márciusi hideg kétszer is okozott hirtelen árugrásokat. Fontos esemény volt, hogy munkába állt több, az előző fél évet „pihenéssel töltő" franciaországi atomerőmű, s hogy az észak-európai vízerőművek kisebb termelése az érintett országokban márciusban ötéves árcsúcsokat hozott. (A hasonló spanyolországi létesítmények azonban lejjebb nyomták a helyi jegyzéseket.)
(Forrás: MEKH.hu, vg.hu )
