Hírlevél
Bejelentkezés
Egyre inkább a környező országoktól függ az áramellátásunk
Megugrott az import részaránya a magyarországi villamosenergia-felhasználásban az idei első fél évben...
...a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján közzétett adatok szerint elérte a 35,8 százalékot.
A magyar villamosenergia-rendszer teljes felhasználása 2018 januárja és júniusa között 22,7 terawattóra volt, amelyből 14,57 terawattóra áram hazai termelésből származott, 8,13 terawattóra pedig importból.
Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban a teljes felhasználás 22,4 terawattóra volt, amelyből 30 százalékot tett ki az import. A teljes 2017. évi felhasználás pedig meghaladta a 45 terawattórát, akkor még 28,5 százalékos importaránnyal.
Az áramfelhasználás az idén eddig januárban volt a legmagasabb, több mint 4 terawattóra, amelynek 29 százaléka származott külföldi termelésből.
Az árambehozatal az idén eddig júniusban volt a legmagasabb, elérte a felhasználás 42,9 százalékát. Kiemelkedő volt az arány májusban (41 százalék) és márciusban (39,5 százalék) is.
Forrás: Mavir
Március 2-án megdőlt az addigi, 6780 megawattos rendszerterhelési történelmi rekord, a hitelesített bruttó csúcsidei rendszerterhelés ekkor elérte a 6825 megawattot.
Forrás:Mavir
A magyar villamosenergia-fogyasztás az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és a Nemzeti Energiastratégia a Mavir tanulmányai alapján a trend folytatódására számít.
Forrás:Mavir
A kormány részéről 2017-ben fogalmazódott meg először az áramimport megszüntetésének célja, amit egy évtizeden belül valósítanának meg. Lázár János egykori kancelláriaminiszter korábbi szavai szerint a kabinet ezt elsősorban a Paksi Atomerőmű bővítésével, valamint a megújuló - elsősorban napenergia termelő kapacitások telepítésével kívánja elérni hosszabb távon. Közben új szélerőművek telepítését továbbra sem engedélyezik Magyarországon. A hivatalos, 2030-ig érvényes - még 2012-ben elfogadott - magyar nemzeti energiastratégiában pedig még jelentős szerepet szántak a földgáznak is. A magyar önellátás eléréséhez a jelenleg ismert adatok alapján a legnagyobb mértékben a paksi bővítés járulhat hozzá, az atomerőmű régi és új blokkjai ugyanis a 2030-as évek körül egy ideig együtt termelhetnek - igaz, azt követően fokozatosan ismét csökkenne a hazai nukleáris energia termelés.
Forrás:AtomenergiaInfo
A bruttó hazai termelés legnagyobb részét, mintegy 50 százalékát jelenleg is a Paksi Atomerőmű biztosítja, a másik felét zömmel a szén és széntermékek, a földgáz, illetve a biomassza adja, míg a napenergia részaránya a területen tapasztalható jelentős fellendülés egyelőre mindössze pár százalék.
(forrás: MTI, Portfolio.hu)
