Hírlevél
Bejelentkezés
Kész az új energia- és klímaterv, de még nem publikus
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) bemutatták a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet. Pontosabban: a miniszter és a szakállamtitkár beszélt róla, de a dokumentum majd csak később válik megismerhetővé.
A szerdai kormányülésen megtárgyalták és elfogadták az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseiről szóló, a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot. Az új Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ig meghatározza Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait. Az ITM péntekre meghirdetett sajtótájékoztatója e dokumentum bemutatását ígérte.
Palkovics László miniszter szerint az új energia- és klímatervet később hozzák majd nyilvánosságra. Ígérete szerint a jövő csütörtökön teszik azt hozzáférhetővé. A szerdai kormányülésen szintén elfogadták, hogy az ITM 2020 decemberéig készítse el a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát, amely a hosszútávú, átfogó, Magyarország 2050-es klímasemlegességének eléréséhez vezető utat jelöli ki.
A kormány célja a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása a magyar fogyasztók számára - mondta Palkovics. Emellett a legfontosabb célkitűzéseket az energiaellátás biztonságának megerősítése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzése jelenti, és e terveknek tökéletes összhangban kell állniuk a választók véleményével.
További cél, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon - mondta a miniszter. Ezek szerinte nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, és úgy véli, hogy mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. (Ez utóbbi állítással szakmailag az a probléma, hogy bár az atomerőművek szén-dioxid kibocsátása valóban elhanyagolható, de csak a kiégett üzemanyagkazetták környezetvédelmi szempontból olyannyira nem tiszták, hogy akár 600 ezer évig is szennyezik a környezetüket - a szerk.)
A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet; 2040-re pedig a jelenlegi, átlagosnál több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentené a kormány a magyar villamosenergia-import arányát.
További cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig - az 1990-és értékhez képest (Jelenleg 31 százalékos csökkenésnél tartunk). Továbbá, hogy 2030-ra az energiafelhasználásunkban a jelenlegi 14 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya. Zöldítjük és versenyképesebbé tesszük a távhőszektort - sorolta Palkovics László.
Kaderják Péter az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára hozzátette: kiemelt fontosságú a klímacélok elérésében a közlekedés zöldítése. Magyarország a régiós országok között élen jár az elektromobilitás fejlesztésében, a szakpolitikus szerint az jó irány, hogy jelenleg országszerte már 672 töltőállomás működik, és több mint 14 ezer zöld rendszámok autó közlekedik az utakon. De új lehetőségek nyílnak a 2019-ben meghirdetett Zöld busz program működetetésében, illetve az is, hogy "az elektromos buszok elterjesztése a városi közlekedésben a környezeti terhelés mérséklésével javítja a helyi életminőséget, és a közösségi közlekedés használatára ösztönöz" - mondta Kaderják Péter.
(forrás:napi.hu)
