Hírlevél
Bejelentkezés
Hatalmas változás jöhet a magyar napelemeknél - Erre utal az új pályázat
Új METÁR-tender kiírást tett közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) március 4-én. Az újonnan létesítendő és már működő, 5 és 50 MW közötti teljesítményű megújulós erőművek villamosenergia-termelését ösztönző pályázat több fontos eltérést mutat a korábbiakhoz képest. Az egyik, ha nem a leglényegesebb újdonság, hogy a nyertes pályázóknak akkumulátoros energiatárolót is telepíteniük kell a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát elősegítendő, ami egyben azt is jelzi, újabb mérföldkőhöz ért a hazai napenergia-szektor fejlődése.
Az idei első, összességében hatodik METÁR-tender kiírás minden korábbinál nagyobb új megújulós termelő kapacitás - praktikusan napelempark - létrejöttét segítheti elő Magyarországon.
A pályázat eredményeként évente 864 GWh-val bővülhet a hazai környezetbarát erőművek által megtermelt villamosenergia-menyiség, ami megközelíti az eddigi három hasonló kiírásban összesen meghirdetett kiosztható mennyiséget (890 GWh) és meghaladja a végül ki is osztott mennyiséget (835 GWh).
Bár a technológiai fejlődés következtében a napelemek kihasználtsága, illetve hatékonysága javul, a korábbi eredmények alapján annyi mindenesetre megállapítható, hogy amennyiben a kiosztott mennyiség ismét megközelíti a lehetséges maximumot, úgy pusztán az új kiírás támogatásával akár több mint 500 MW-tal is bővülhet a hazai naperőmű kapacitás.
Azért csak három korábbi, a 2019-es, 2020-as és 2021 áprilisi kiírást veszünk be az összehasonlításba, mert a 2021 októberi kiírást visszavonták, a 2021 novemberi kiírás pedig kizárólag már működő egyéb, felújított megújulós kapacitások termelését támogatta. Így, míg a mostani, illetve a három első kiírás paraméterei elsősorban az új naperőmű beruházásoknak kedveznek, addig a tavaly novemberi kiírás feltételei a zsinóráram termelésére is képes, rugalmasabban szabályozható víz- és biomassza erőművek számára bizonyultak teljesíthetőnek. A mostani pályázaton is indulhatnak már működő erőművek, de az ajánlati árra meghatározott korlát, illetve az egyéb feltételek miatt valószínűleg zömmel új naperőmű beruházásokkal jelentkeznek majd az indulók, akik március 25. és 28. között nyújthatják be a pályázati dokumentációt.
Az utóbbi, némileg rendhagyó kiírásban már egyértelműen tükröződött a MEKH, illetve a kiírásra ezt felkérő Innovációs és Technológiai Minisztérium azon szándéka, hogy az időjárásfüggő napenergia mellett olyan megújulós energiatermelést is támogasson, ami hozzájárul a villamosenergia-rendszer stabilitásának, rugalmasságának növeléséhez. Erre részben éppen a naperőművek miatt van szükség, amelyek ugyan egyre pontosabban képesek előre jelezni termelésük várható alakulását, és egyre inkább kiveszik a részüket a rendszer kiegyenlítésében, szabályozásában, valamint magát az átviteli és elosztó hálózatokat is fejlesztik ennek érdekében, azonban ezzel együtt továbbra is változó rendelkezésre állású, viszonylag kevéssé flexibilis kapacitásoknak tekinthetők.
Ezt, a rendszer-üzembiztonság szempontjából fontos szempontot érvényesíti az új kiírás is, amikor a részvételi követelmények között rögzíti, hogy a pályázónak az erőműegység névleges teljesítőképességének legalább 10 százalékát kitevő névleges villamos teljesítőképességű akkumulátoros villamosenergia-tárolót kell létesítenie, a villamosenergia-tároló előírt teljesítményére vetítve legalább 1 MWh/MW névleges villamosenergia-tárolási kapacitással, melyet a teljes támogatási időtartam alatt működtetni kell.
Az energiatároló telepítése természetesen plusz költséget von maga után a beruházásban. Ezzel együtt az új kiírás a pályázó által érvényesen benyújtható ajánlati ár legmagasabb értékét nagyjából azon a szinten húzza meg, ahol a korábbiak, a globális fotovoltaikus ellátási lánc nehézségei és az áremelkedések ellenére is, ami jelzi a fotovoltaikus és energiatároló technológia versenyképességét is.
Az új kiírás (méretkategóriától függően) 25-27 Forintban (/kWh) határozza meg a pályázó által érvényesen benyújtható ajánlati ár felső korlátját, míg az említett három korábbi kiírás közül az első, 2019 őszi 26,08 Forintban, a második 26,70 Forintban, a harmadik pedig 27,32 Forintban rögzítette a plafont.
A nyertes ajánlati árak végül jócskán e limitek alatt alakultak, sorrendben 22,75, 17,82 és 16,99 forinton.
A korábbi három kiíráshoz hasonlóan most is két méretkategóriában várják a pályázatokat, lényeges különbség azonban, hogy az eddig 0,3-1 MW-os névleges teljesítőképességű erőmű beruházásokat magába foglaló kis kategóriát az 5-20 MW tartományba emelték.
A változásnak megfelelően a nagy kategória alsó határa 1-ről 20 MW-ra módosult, felső határát pedig 20-ról ismét közel 50 MW-ra emelték, folytatva a sormintát (1. kiírás: 20 MW, 2. kiírás: 49,99 MW, 3. kiírás 20 MW).
A friss kiírás 2 (azaz kettő) forintban határozza meg a kiosztható éves új támogatásokra vonatkozó pénzügyi keretet, ami nem tűnik kevésnek, figyelembe véve, hogy a harmadik, tavaly decemberben ismertetett eredményű kiírásban a támogatásokra vonatkozó pénzügyi keret egyáltalán nem került felhasználásra, vagyis egyetlen forint támogatás kiosztásáról sem döntöttek. A kiosztható pénzügyi támogatási keret egyébként fokozatosan csökkent a három korábbi kiírásban, ahogyan a végül kiosztott támogatás összege is (sorrendben: 1000 millió és 229 millió forint, 800 millió és 75 millió forint, 450 millió és 0 forint).
A tenderkiírási feltételek és eredmények alakulásának értelmezéséhez elengedhetetlen a villamosenergia-piaci folyamatokra is vetni egy pillantást. A nemzetközi és ennek nyomán a hazai piaci áramárak emelkedése újabb lökést kapott a február 24-én kezdődött orosz-ukrán háború miatt, így a hazai azonnali és határidős piacokon jelenleg 300 EUR/MWh fölötti árakat lehet látni, ami jócskán meghaladja a 100 forint/kWh-s szintet. Ehhez képest igencsak figyelemre méltó a METÁR-tender kiírásban meghatározott 25-27 forintos ajánlatiár-korlát. (A lakossági rezsicsökentett áramár 38-38 forint/kWh, de ebből maga a tulajdonképpeni elismert villamosenergia-ár csak 12-13 forint.
A piaci áramárak elszállásának egyik fő oka a villamosenergia-rendszer flexibilitásának biztosításában nélkülözhetetlen gázerőművek energiahordozójának drágulása, ez az árszint azonban már gazdaságossá teszi a naperőmű+energiatároló beruházásokat is, amelyek a külföldi példák alapján már egyértelműen versenyképesek a gáztüzelésű erőművekkel a rendszer napon belüli kiegyenlítésében. Az akkumulátoros tárolók telepítése tehát segíti a naperőművek hálózatba integrálását is, és amennyiben megvalósulnak az első ilyen kombinált naperőművek Magyarországon, elmondható lesz, hogy a napenergia akár napnyugta után is rendelkezésre állhat a kereslet kielégítésére. De ami a jelenlegi helyzetben a legfontosabb: a támogatásoknak köszönhetően megvalósuló megújuló, szén-dioxid-kibocsátásmentes beruházásokkal költséghatékonyan nőhet a hazai termelés, egyúttal csökkenhet Magyarország villamosenergia- és földgázimportnak való kitettsége.
(forrás:portfolio.hu)
