Hírlevél
Bejelentkezés
Napenergia: itt az új szabályozás, így utasíthatják el a naperőművek hálózati csatlakozási igényét
A villamosenergia-rendszerbe befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképességre vonatkozó korlátot határoz meg az átviteli rendszerirányító a jövőben fél évente, melynek során a villamosenergia-rendszer üzembiztonságának biztosíthatósága lesz a fő szempont - derül ki az április 14-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. A meghatározott korláton felül beérkező csatlakozási igényeket a hálózati engedélyesek (elosztóhálózat-üzemeltetők) elutasítják, hacsak a benyújtók nem vállalják a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosító bizonyos műszaki feltételek teljesítését.
A teljesítőképességi korlát, valamint a csatlakozási igény erre hivatkozással történő elutasíthatóságának bevezetésére azért van szükség, hogy továbbra is biztosítható legyen a magyarországi villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya és a kiegyenlítő szabályozási kapacitások, ezáltal lényegében a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága - áll a háztartási méretű (HMKE) kis naperőműveket nem érintő, 2022. április 30-án hatályba lépő rendeletben.
Az új rendelet összefügg azzal, hogy módosul a közcélú elosztóhálózatra csatlakozni kívánó termelők, így a naperőművek számára szükséges csatlakozási kapacitások kiosztásának gyakorlata. Egy 2021 tavaszi törvényi változtatás értelmében ugyanis bevezetik a pályázaton alapuló kapacitáskiosztási gyakorlatot, viszont az új eljáráshoz tartozó részletszabályokat rögzítő rendeletek hiánya miatt gyakorlatilag 1 éve nem volt lehetőség csatlakozási igényt benyújtani.
A Magyar Közlönyben megjelent új rendelet szerint:
"A hálózati engedélyes a nagy- és középfeszültségű hálózatra vonatkozó, a befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség-korlátot meghaladó nap- és szélerőművi csatlakozási igényt – a megkötött csatlakozási szerződésnek a csatlakozási pont módosításával, a betáplálási teljesítmény növekedésével vagy az elsődleges energiaforrás változásával nem járó módosítását ide nem értve – elutasítja, kivéve, ha
a) a rendszerhasználó a csatlakozás során vállalja azokat az üzemi szabályzatban meghatározott műszaki feltételeket, amelyek a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosítják, vagy
b) a csatlakozási igény a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi (KÁT - a szerk.) és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti (METÁR - a szerk.) pályázati eljárástól függő erőművi beruházáshoz kapcsolódik, amelynek keretében a rendszerhasználó vállalja azokat a műszaki feltételeket, amelyek a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosítják. "
A befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség hálózati engedélyesek közötti (lényegében területi) felosztásának módját az üzemi szabályzat határozza meg. A befogadható nap- és szélerőművi kapacitást meghaladó mértékű összesített nap- és szélerőművi csatlakozási igény beérkezése esetén a nap- és szélerőművi igényeket az üzemi szabályzatban meghatározott módon kell rangsorolni. Bár a Magyar Közlönyben megjelent új rendelet a szélerőműveket is említi, ezek telepítését a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé Magyarországon.
Egyedi eljárás alkalmazható a „Felzárkózó települések" (Szociális Naperőmű) program keretében megvalósító beruházás csatlakozási igénybejelentése esetén, amely az igénybejelentő kérésére a szabad hálózati kapacitás kiosztási eljárástól függetlenül is lefolytatható, és a csatlakozási szerződés a szabad hálózati kapacitás kiosztási eljárástól függetlenül megköthető, de az igénybejelentőnek ez esetben is vállalnia kell a meghatározott műszaki feltételek teljesítését.
A MAVIR hivatkozott üzemi szabályzata szerint a szóban forgó időjárásfüggő termelői egységek kötelesek kiépíteni olyan rendszert, mely által az időjárásfüggő termelői egység leállítható, valamint a teljesítménye szabályozható. Az üzemidő 100%-ban képesnek kell lenniük csökkentett termelésre, és az aggregátoron keresztül kötelesek teljesítmény-szabályozási képességet felajánlani és biztosítani a rendszerirányító felé. A március 4-én a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiírt legújabb METÁR-tender feltételei értelmében pedig a nyertes pályázóknak akkumulátoros energiatárolót is telepíteniük kell a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát elősegítendő.
A villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosító előírásokat az indokolja, hogy a gyorsan bővülő és már a 3000 MW-ot meghaladó hazai naperőmű-kapacitás (plusz 323 MW szélerőmű-kapacitás) nem tervezett termelésingadozásainak kiegyenlítése jókora kihívást jelent. Ennek során folyamatosan biztosítani kell, hogy a rendszerben az ellátás, valamint a felhasználás egyensúlyban legyen, amit jelentős részben a MAVIR old meg az e célra fenntartott tartalékkapacitások le- vagy felszabályozásával (a termelés csökkentésével vagy növelésével). A tartalék kapacitásokat jellemzően gáztüzelésű erőművek adják, a földgáz drágulása pedig ezek költségét sem hagyta érintetlenül, de a szabályozási kapacitások lekötésének ára már az energiaválság előtt emelkedett a növekvő megújuló-részarány miatt.
A kihívás azzal együtt is egyre nagyobb lett, hogy a naperőművek mindinkább kiveszik a részüket a rendszer kiegyenlítéséből: pótdíjat fizetnek, növekedett a napenergiatermelés előrejelzésének - az úgynevezett menetrendezés - pontossága, javultak a piaci, energiakereskedési lehetőségek (az úgynevezett önálló kiegyenlítő menedzsment 2022. március elsejei bevezetésével, továbbá a naperőművek egyre jobban részt tudnak venni magában a kiegyenlítő szabályozásban is, kapacitásuk egy részét a rendszerszintű le- vagy felszabályozás rendelkezésére bocsátva. Az új lakossági és METÁR pályázatok pedig már az energiatároló telepítését is támogatják, illetve utóbbi elő is írja azt, de ezek kedvező hatása csak később, a beruházások tömeges megvalósulását követően lesz érzékelhető rendszerszinten.
A fenti pozitív változások közben azonban a magyarországi naperőmű-kapacitás folyamatosan bővült, 2021-ben például rekord mértékben. Ráadásul a több mint 800 MW-os növekedés közel felét a HMKE-k tették ki, a 2021 végén már 1125 MW-os kapacitás pedig gyakorlatilag radaron kívül van az átviteli rendszerirányító számára: ez a kapacitás hivatalosan nem tartozik bele a magyar villamosenergia-rendszer bruttó beépített teljesítőképességébe, termelésükről a MAVIR megközelítőleg valós idejű adatokkal sem rendelkezik, és egyelőre a szabályozásban sem vesznek részt. (A lakossági energetikai pályázat támogatásával telepíthető energiatárolók esetében ugyanakkor már az is feltétel, hogy a tulajdonos elfogadja az energiatároló elosztó (vagy aggregátor) általi vezérelhetőségét, szabályozhatóságát, melynek célja részben szintén a villamosenergia-ellátás stabilitása.)
A hazai nagy (50 kW-és és a feletti) naperőművek összesített termelése egyébként éppen a rendelet megjelenését megelőző napon döntött új rekordot, átadva a múltnak az alig több mint egy hónappal korábban felállított 1725 MW-os csúcsot. A napelemparkok termelése április 13-án kora délután rövid időre elérte a 1803,1 MW-ot, ami az összesen 1933,71 megawattos (MW) beépített teljesítőképességüket figyelembe véve mintegy 93,25%-os kihasználtságot jelent. A HMKE-k termeléséről nem áll rendelkezésre adat, de a derült, napsütéses időben ez bizonyára több száz MW lehetett, vagyis ennyivel mérsékelték a központi villamosenergia-rendszer terhelését. Az időjárás előrejelzésének bizonytalanságai miatt ugyanakkor a várakozásokhoz képest hirtelen több száz MW napenergia jelenhet meg vagy "tűnhet el" a rendszerből, ami akár az ellátás biztonságát is kockáztathatja.
(forrás:portfolio.hu)
