Hírlevél
Bejelentkezés
Sikeresen elindult a közép-európai régió villamosenergia-piacainak összekapcsolása
Évtizedes előkészítő munka eredményeként 2022.06.09-én a CORE régió országai az ún. ATC alapúról áramlásalapú határkeresztező számítási módszertanra (FBMC) váltottak. Magyarország összes Európai Uniós szomszédja a CORE régió tagja, így a szerb határ kivételével már ez a mechanizmus határozta meg a másnapi piaci kereskedési áramlásokat.
Az új módszertan közvetlenül veszi figyelembe az árzónákon belüli vezetékek rendelkezésre álló kapacitásait, míg korábban a belső szűkületek hatását a TSO-k a határkeresztező kapacitások korlátozásán keresztül érvényesítették. A rendszer pontosabb leképezése révén bővülhetnek a kereskedési lehetőségek, és a korábbinál hatékonyabb allokációk is kialakíthatók.
Az FBMC indulása óta eltelt időszakban érdekes változásokat tapasztalhatunk. Az FBMC-ben, a szomszédos országok másnapi áraival összevetve, a magyar DAM spread szinte az összes esetben csökkent májushoz viszonyítva, azaz az osztrák és szlovák ártól való eltérés töredékére csökkent, a horvát és a szlovén árzónáknál pedig egyenesen olcsóbbá vált júniusban. A román árkülönbség nőtt egyedül, körülbelül háromszorosára. Az árak (páronként) teljes konvergenciája viszont sokkal kevesebb órában valósult meg, azaz sokkal gyakoribbá váltak a kicsi árkülönbségek és az extrém eltérések ritkábbá.
A lehetséges import nagysága nem összehasonlítható közvetlenül a két módszertan között, viszont az elmondható, hogy a májusi 1120 MW átlagos órás import után június 9 és 30 között 1216 MW-ra nőtt ez az érték. Ez persze az aktuális termelési és fogyasztási helyzet függvénye, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a növekedés a módszertan váltásnak tulajdonítható. Ennek vizsgálata komplexebb, és hosszabb idősorokra épülő vizsgálatot igényel.
Az FBMC használatának meglepő következménye ugyanakkor, hogy páronként vizsgálva a szomszédos árzónákat, előfordulhat, hogy a magasabb árú árzónából áramlik az áram az alacsonyabb árú árzónába. Ez a korábbi ATC alapú rendszerben nem volt jellemző a piacösszekapcsolásba bevont határokon, ott a rendszer működése kizárólag az olcsóbb piacról a drágább irányába történő áramlásokat engedett meg. Az FBMC rendszerben ilyen áramlásokra vélhetően akkor kerül sor, ha egy harmadik árzónában nagyobb társadalmi jólét növekedést okoz az oda irányuló export a köztes alacsonyabb árzónájú országon keresztül, vagy ha a CORE régió egészében így hatékonyabb áramlások alakulhattak ki. Ilyen árkülönbözettel szembeni áramlásra a vizsgált időszak (2022.06.09-30) 528 órájában 21 határt vizsgálva 2156 alkalommal került sor, tehát a lehetséges esetek 19%-ban. A három leginkább érintett határmetszék sorrendben a horvát-magyar (233 óra), a lengyel-cseh (222 óra), és a magyar-román (214 óra). Ezen a három határmetszéken a vizsgált időszak óráinak több mint 40%-ban volt az árkülönbözettel ellentétes áramlás. A CORE régiós magyar határokon az órák legalább 20%-ban előállt ez a helyzet. Az esetek túlnyomó többségében a magasabb árú piacokról érkeztek kereskedelmi áramlások a magyar piac irányába.
(forrás: mekh.hu)
